Betegellátásban dolgozók munkahelyi jóllétének vizsgálata két Zala megyei kórházban

Abstract

Összefoglaló. Bevezetés: Az egészségügyi ellátásban dolgozók élet- és munkakörülményei meghatározóak a betegellátás minőségét és hatékonyságát tekintve, ezért a kérdéskör vizsgálata kiemelt jelentőséggel bír. Célkitűzés: Az állami egészségügyi ellátórendszerben, a betegellátásban közvetlenül érintett dolgozók szakmai közérzetének feltárása a lelki egészség és a munkahelyi klíma jellemzőin keresztül. Módszer: Keresztmetszeti, kvantitatív kutatásunkat kényelmi mintavétel (n = 1048) alkalmazásával végeztük 2019. december és 2020. március között két Zala megyei kórházban. A mérőeszköz a szociodemográfiai és munkaköri jellemzők megismerésére irányuló kérdések mellett a lelki egészség mérésére kifejlesztett validált kérdőíveket, valamint a munkahelyi klímára vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Eredmények: A Diener Élettel való Elégedettség Skálán a válaszadók jelentős része (77,4%) az elégedettséget kifejező valamelyik skálaértéket jelölte meg, mely az orvosok körében szignifikánsan magasabb (χ2 = 28,36; df = 10; p = 0,01). Ennek ellentmond, hogy a vizsgált egészségügyi dolgozók 61,5%-a enyhe, 24,8%-a közepes, 5,7%-a pedig súlyos depressziós tüneteket mutat a Beck Depresszió Skála alapján. A depresszió megjelenése elsősorban a diplomával nem rendelkező szakdolgozókat fenyegeti (χ2 = 17,01; df = 6; p<0,01). A kiégés vonatkozásában megállapítható, hogy a válaszadókat a leginkább az érzelmi kimerülés érinti: 46,2%-uk közepes mértékű, 16,4%-uk pedig nagyfokú kiégést mutat, amely a férfiak (t = 2,01, p = 0,04) és az orvosok esetén nagyobb mértékű (F = 4,14; p = 0,01). Az intézményi klímát tekintve problémát jelent, hogy a válaszadók úgy érzékelik, munkájuk során kevésbé valósulnak meg egyenrangú partneri kapcsolatok. Emellett az egészségügyi dolgozók a munkájuk társadalmi megbecsültségét kedvezőtlennek érzékelik, ami alapvetően meghatározhatja szakmai identitásukat és közérzetüket. Következtetés: Eredményeink ráirányítják a figyelmet arra, hogy a munkahelyi jóllét támogatása különösen fontos azokban a munkakörökben, amelyekben a mentális terhelésnek kitett munkavállalókra nézve a kiégés és a depresszió fokozott veszélyt jelent. Orv Hetil. 2022; 163(19): 759–766. Summary. Introduction: The living and working conditions of healthcare professionals are crucial to the quality and efficiency of patient care, therefore examining this issue is of highlighted importance. Objective: To explore the well-being of employees directly involved in the public health care system, through the characteristics of mental health and the workplace climate. Method: The cross-sectional, quantitative research was performed by using convenience sampling (n = 1048) between December 2019 and March 2020 in two hospitals in Zala county, Hungary. In addition to questions on sociodemographic and job characteristics, the measure tool included validated questionnaires developed to measure mental health as well as questions on workplace climate. Results: On the Diener Life Satisfaction Scale, a significant number of respondents (77.4%) indicated a scale value expressing satisfaction that was significantly higher among physicians (χ2 = 28.36; df = 10; p = 0.01). Contrary to this, 61.5% of the sample show mild, 24.8% moderate, and 5.7% severe depressive symptoms according to the Beck Depression Scale. The appearance of depression mostly threatens professionals without a degree (χ2 = 17.01; df = 6; p<0.01). Regarding burnout, the respondents were most affected by emotional exhaustion: 46.2% have moderate burnout and 16.4% have severe burnout, which is higher among male workers (t = 2.01, p = 0.04) and physicians (F = 4.14, p = 0.01). In terms of the institutional climate, respondents perceive partnerships in their work as unequal. In addition, health workers feel the social esteem of their work unfavorable, which fundamentally determines their professional identity and well-being. Conclusion: The results point out that promoting well-being at work is particularly important in jobs where burnout and depression are increased risks for workers exposed to mental strain. Orv Hetil. 2022; 163(19): 759–766.