Az egészségügyi szakdolgozók létszámváltozása az európai egészségügyi rendszerekben 2000 és 2018 között

Abstract

Bevezetés: Az egészségügyi dolgozói ellátottság biztosítása napjainkban fontos szakmapolitikai kérdéskör. Célkitűzés: Kutatásunk célja, hogy átfogó képet adjunk az egészségügyi szakdolgozói létszámhelyzetről az OECD európai országaiban. Adatok és módszerek: Az elemzéshez az „OECD Health Statistics 2021” adatbázis gyakorló szülésznőkre, praktizáló ápolókra és gyakorló gyógytornászokra vonatkozó létszámindikátorait, illetve teljes kórházi ágyszámra vonatkozó indikátorát elemeztük a 2000–2018-as időszakra. 24 európai OECD-országot csoportosítottunk az egészségügyi rendszer és a földrajzi elhelyezkedés szerint, majd hasonlítottunk össze a 2000., 2010., 2018. évek adatai alapján paraméteres és nemparaméteres próbákkal. Eredmények: 2000 és 2018 között a vizsgált OECD-országokban 100 000 lakosra nézve 14%-kal nőtt a szülésznők, 30%-kal az ápolók és 41%-kal a gyógytornászok átlagos létszáma. 100 kórházi ágyra vetítve 72%-kal nőtt a szülésznők, 86%-kal az ápolók és 97%-kal a gyógytornászok átlagos létszáma. Szignifikáns eredményt mindhárom vizsgált évre a 100 kórházi ágyra vetített gyógytornászi létszámindikátornál kaptunk (p = 0,014; p<0,001; p = 0,002) a vizsgált nyugat- és közép-európai államok összehasonlításakor. Szignifikáns eredményt a Bismarck- és Beveridge-típusú államok összehasonlításakor csak a 100 kórházi ágyra vetített ápolói létszámindikátornál kaptunk a 2010-es (p = 0,048) évre vonatkozóan. Következtetés: Az egészségügyi szakdolgozói szakmacsoportok közül a gyógytornászok létszáma nőtt a leginkább Európában. A vizsgált nyugat-európai országokban a 100 ágyra vetített egészségügyi szakdolgozói létszám szignifikánsan nagyobb a közép-európai országokhoz képest. Orv Hetil. 2022; 163(41): 1639–1648.