Affiliation:
1. Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Sebészeti Klinika Szeged, Semmelweis u. 8., 6720 Magyarország
2. Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Radiológiai Klinika Szeged Magyarország
Abstract
Bevezetés: A perifériás érbetegségek kezelésében napjainkban az
endovascularis technikák az elsőként választandó módszerek. Az infrarenalis
aorta atherothromboticus betegségeinek kezelésében a nyitott műtéteknek is van
létjogosultságuk, különösen, amikor már kritikus szűkületet, illetve perifériás
embolisatiót okoznak. Ezekben az esetekben a hagyományos sztentek használata
nagyobb szövődménnyel járna, ugyanakkor újabb közlemények szerint sztentgraftok
alkalmazásával kitűnő eredmények érhetők el. Célkitűzés:
Retrospektíven elemeztük az infrarenalis aorta atherothromboticus érbetegsége
miatt sztentgraftbeültetésen átesett betegeinket és kezdeti tapasztalatainkat.
Módszer: Vizsgálatunkba a Szegedi Tudományegyetem
Érsebészeti Osztályán sztentgraftbeültetésen átesett betegeket válogattuk be. A
beavatkozásokat az infrarenalis aortában kialakult tünetképző atherothromboticus
betegség miatt végeztük, melynek endovascularis rekonstrukcióra való
alkalmasságát előzetes CT-angiográfiás vizsgálat alapján döntöttük el.
Valamennyi esetben a beavatkozást követően 6 héttel kontroll-CT-angiográfia
történt. Eredmények: Osztályunkon 2021. február 25. és 2021.
szeptember 15. között az infrarenalis aorta atherothromboticus érbetegsége miatt
6 betegnél végeztünk sztentgrafttal rekonstrukciót, 2 esetben krónikus kritikus
végtagi ischaemia, 4 esetben claudicatiós panaszok miatt. Korai
posztintervenciós szövődmény nem fordult elő. A kontrollvizsgálaton minden beteg
jelentős klinikai javulásról számolt be; a kontroll-CT-angiográfia minden
esetben átjárható sztentgraftrendszert igazolt, jó pozícióban, szűkület nélkül.
Késői posztintervenciós szövődményt 1 esetben észleltünk: a jobb arteria iliaca
communisba helyezett sztentgraft elzáródott, mely 24 órás perifériás
thrombolysist követően átjárhatóvá vált, további beavatkozásra nem volt szükség.
Következtetés: Saját kezdeti tapasztalataink a nemzetközi
irodalmi adatokkal egybecsengően megerősítik, hogy a sztentgraftok jó
eredménnyel alkalmazhatók az infrarenalis aorta atherothromboticus szűkületeinek
kezelésében. Az eszközök magas ára miatt azonban a perifériás obliteratív
megbetegedések sztentgraftokkal történő kezelése hazánkban még nem rendelkezik
megfelelő finanszírozással, jelenleg ezek a kezelések csak egyedi
finanszírozással vehetők igénybe, ami korlátozza rutinszerű alkalmazásukat. Orv
Hetil. 2022; 163(34): 1353–1361.