Antibiotikumhasználat korai szepszis gyanúja esetén újszülöttkorban

Abstract

Összefoglaló. Bevezetés: Az újszülöttkori szepszis ritka, de magas mortalitással járó állapot. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Neonatológiai Tagozata 2017-ben bevezette a korai szepszisről szóló állásfoglalást, meghatározva a kezelés indikációját a túlzott mértékű antibiotikumadás elkerülése céljából. Célkitűzés: Retrospektív analízissel vizsgáltuk az állásfoglalás előtti és utáni időszak antibiotikumhasználatát klinikánk beteganyagán. Módszer: Az intézményünkben 2014. 01. 01. és 2018. 12. 31. között született, a 34. gestatiós hetet betöltött újszülöttek adatait vizsgáltuk a következő kimenetelekre koncentrálva: szepszisre utaló klinikai tünetek jelenléte, az antibiotikummal kezelt újszülöttek száma, koraiszepszis-incidencia, mortalitás. A statisztikai analízis az RStudio programmal történt (szignifikancia: p<0,05). Eredmények: A vizsgált 5 évben összesen 12 347 újszülött jött a világra, közülük antibiotikumot kapott 1502 (12,16%); évekre lebontva: 2014-ben 517 (21,10%), 2015-ben 401 (16,63%), 2016-ban 459 (17,96%), 2017-ben 61 (2,39%), 2018-ban 64 (2,69%). Az antibiotikumterápiában részesültek (n = 1502) közül 239 (15,91%) újszülöttnek volt fertőzésre utaló tünete. A klinikai tüneteket mutató újszülöttek száma nem növekedett szignifikánsan (p = 0,285); 2014-ben 52 (2,12%), 2015-ben 42 (1,74%), 2016-ban 42 (1,64%), 2017-ben 46 (1,80%), 2018-ban 57 (2,40%). Hemokultúra-pozitív szepszis összesen: 4; koraiszepszis-incidencia: 0,324/1000. Szepszishez köthető haláleset nem volt. Megbeszélés: A protokollváltást megelőzően az újszülöttek csupán rizikófaktorok alapján is részesültek antibiotikumterápiában, 2017 óta azonban elsősorban a fertőzés klinikai tüneteit mutató újszülötteket kezeljük, ami az antibiotikumhasználat szignifikáns csökkenéséhez vezetett. A korábbi, rizikófaktorok alapján adott antibiotikumterápia megszüntetését követően nem emelkedett a tünetet mutató szeptikus újszülöttek száma, sem a korai szepszis okozta mortalitás. Következtetés: A 34. gestatiós hetet betöltött újszülötteknél a korai szepszis gyanúja miatti antibiotikumhasználat biztonsággal csökkenthető volt, ezzel megelőzve a felesleges antibiotikumkezelés rövid és hosszú távú mellékhatásait. Orv Hetil. 2022; 163(11): 431–437. Summary. Introduction: Early-onset neonatal sepsis is a rare, but life-threatening condition. In 2017, the Hungarian Neonatal Society issued a national guideline to rationalize the use of antibiotic use in neonatal sepsis. Objective: To retrospectively determine the frequency of prescribed antibiotics before and after the introduction of national guidance. Method: Data of neonates (>34. gestational weeks) delivered in our hospital between 1st January 2014 and 31st December 2018 were analysed with focusing on signs of sepsis, number of neonates treated with antibiotics, incidence of early-onset neonatal sepsis, sepsis-related mortality. Statistical analysis was performed with RStudio software (significance: p<0.05). Results: During the analysed time period, 12 347 neonates were born, 1502 (12.16%) neonates were given antibiotics, showing a significant decrease after 2017: 517 (21.10%) in 2014, 401 (16.63%) in 2015, 459 (17.96%) in 2016, 61 (2.39%) in 2017, 64 (2.69%) in 2018, respectively. Out of the group of neonates treated with antibiotics (n = 1502), only 239 (15.91%) neonates showed the clinical signs of sepsis. No significant change was observed in the number of symptomatic newborns during the study period: 52 (2.12%) in 2014, 42 (1.74%) in 2015, 42 (1.64%) in 2016, 46 (1.80%) in 2017, 57 (2.40%) in 2018, p = 0.285. Blood culture confirmed neonatal sepsis was observed in 4 babies, incidence of early-onset neonatal sepsis was 0.324/1000, sepsis-related mortality was zero. Discussion: Before the introduction of the national guideline, most of the neonates were prescribed antibiotics based on risk factors. Since 2017, antibiotics have been mainly preserved for newborns with clinical signs of sepsis. Despite cessation of antiobiotic treatment indicated by risk factors, the number of symptomatic babies and sepsis-related mortality have not increased. Conclusion: The use of antibiotics for neonates >34th gestational week can be safely reduced, entailing a decrease in short- and long-term complications of early antibiotic use. Orv Hetil. 2022; 163(11): 431–437.