A virtuális valóság mint szimulációs módszer alkalmazása a telepített sürgősségi egységek, valamint COVID–19-kórházak személyzetének képzésében

Abstract

Összefoglaló. Bevezetés: A COVID–19-pandémia okozta nagyfokú betegszám-növekedés ellátásának érdekében az egészségügyi rendszerek gyakran a kórházak teljes átszervezésére kényszerültek. A szakállomány gyors és hatékony felzárkóztatása kulcsfontosságú ilyen körülmények között. A telepített kórházi egységek személyzetének felkészítésére a virtuális valóságban levezethető csoportos gyakorlatozás ígéretes módszernek mutatkozik. Célkitűzés: Célunk egy telepített kórház személyzetének felkészítésére alkalmazott virtuális szimulációs gyakorlatsorozat tapasztalatainak bemutatása, valamint a létrehozott és kipróbált virtuális gyakorlatcsomagok adaptálási lehetőségeinek elméleti bemutatása a COVID–19-kórházak személyzetének gyors felzárkóztatását szolgáló gyakorlatsorozat lehetséges kivitelezése érdekében. Módszer: Három, prototípusként előállított virtuális gyakorlat került alkalmazásba két próbatanfolyam keretén belül. A virtuális színterek kialakítására az XVR szimulációs szoftvert használtuk. A gyakorlatok alkalmazhatóságának és hasznosságának kiértékelésére anonim kérdőíves felméréseket készítettünk. Az adatok feldolgozásában kereszttábla-elemzést és khi-négyzet-próbát alkalmaztunk. Eredmények: A két próbaképzésen nyolc ország képviseletében összesen 76 gyakornok vett részt. A résztvevők 63,9%-a szerint a módszer alkalmas ilyen jellegű gyakorlatok levezetésére, de további fejlesztéseket igényel. Véleményük, hogy technikai használata „elég könnyen” elsajátítható (59,7%), és interaktív (90,32%), valósághű (45,0%) szimulációs közeget biztosít. Megbeszélés: Eredményeink alapján a virtuális valóság egy alkalmazható módszer a telepített kórházak szakállományának valós bevetésekre való felkészítésére. A létrehozott virtuális gyakorlatcsomagok tartalma és szerkezete könnyen adaptálható egy COVID–19 ideiglenes egészségügyi egység sajátos munkakörülményeihez való gyors személyzeti felzárkóztatást szolgáló műhelygyakorlatok megszervezéséhez. Következtetés: A virtuális valóság ígéretes oktatási eszköz, amely kiegészítheti a nagy költségekkel és bonyolult szervezéssel járó terepgyakorlatokat, megközelítve azok oktatási hatásfokát. A virtuális térben megélt tapasztalatok valós szakmai élményekké alakulnak, és hozzájárulnak egy biztonságos és hatékony munkaközeg gyors kialakításához. Orv Hetil. 2021; 162(40): 1591–1600. Summary. Introduction: COVID-19 pandemic imposed sudden increase in hospital admissions, thus medical systems needed to reorganize entire hospitals quite often. Quick and efficient training is of outmost importance. Virtual reality team training is a promising tool for newly organized hospital units’ staff. Objective: Our goal was to present the usefulness and applicability of virtual simulation exercises for training of field hospital personnel and to evaluate the adaptability of these created and tested exercise packs for urgent staff training of COVID-19 hospitals. Method: Three prototypes of virtual reality exercises were assessed through two test courses. XVR simulation software was used to create virtual environments. Evaluation of exercise applicability and utility was performed by anonymous questionnaires. Statistical data-processing was performed using contingency table and chi-square tests. Results: 76 trainees from eight countries participated in the two pilot courses. 63.9% of the participants stated that the method is suitable for conducting such exercises, but needs further development. Its technical use is “easy enough” to learn (59.7%) and provides an interactive (90.32%) and realistic (45.0%) working environment. Discussion: Virtual reality is applicable to train field hospital staffs for real missions. The created virtual exercise packages are easily adaptable, both in content and structure, to workshops dedicated for quick training of specific COVID-19 temporary medical facility’s personnel. Conclusion: Virtual reality is a promising educational tool that can complement the expensive and laborious field exercises, with comparable training efficiency. These virtual reality experiences may become real professional memories and create swiftly a secure and efficient professional milieu. Orv Hetil. 2021; 160(40): 1591–1600.