A SARS-CoV-2-járvány hatása a kórházon kívüli és belüli szívmegállásra

Abstract

Összefoglaló. A koronavírus-betegség (COVID–19) okozta közvetlen mortalitáson túl, a járvány közvetett úton is hatással lehet a hirtelen szívhalálra. Egyre növekvő számú közlemény foglalkozik a járványnak a hirtelen szívhalálra kifejtett közvetett hatásával. A kijárási korlátozások és az egészségügyi rendszerek átszervezése hozzájárulhatott ahhoz, hogy a járvány alatt mind a kórházon kívüli, mind a kórházon belüli szívhalál előfordulása megemelkedett. Közegészségügyi intézkedések, mint a korlátozások és a kórházak átszervezése, megváltoztathatják az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ezért hozzájárulhattak az elmúlt évben tapasztalt emelkedett számú szívmegálláshoz. Közleményünk célja a SARS-CoV-2-járvány hirtelen szívhalálra kifejtett hatására vonatkozó, a nemzetközi irodalomban jelenleg megtalálható tanulmányok összefoglalása, melyek a kórházon kívüli szívmegállás előfordulásának háromszoros emelkedéséről számoltak be a járványt megelőző évhez képest. Általánosságban elmondható, hogy a kórházon kívüli szívmegállás a járvány ideje alatt nagyobb gyakorisággal járt nem sokkolandó ritmussal, hosszabb idő telt el a mentők kiérkezéséig, alacsonyabb volt a szemtanú által megkezdett újraélesztés, a spontán keringés visszatérésének, valamint a kórházi elbocsátásnak a gyakorisága. A járványnak a kórházon belüli szívmegállásra kifejtett hatása kevésbé vizsgált az irodalomban. Míg a hirtelen szívhalált követő mortalitás néhány kutatásban jelentős emelkedést mutatott, addig máshol nem volt különbség a járványt megelőző időszakhoz képest. A COVID–19-pandémia ideje alatt jelentősen megnövekedett kórházon kívüli és belüli szívmegállás hátterében a járványnak közvetett úton is szerepe lehet, a fertőzés közvetlen hatása mellett. A túlélési lánc megbomlását számos helyen tapasztalták, ami hozzájárulhatott a kedvezőtlen kimenetelhez. Mind a prehospitális, mind pedig a hospitális ellátás gyakorlatában bekövetkező jelentős változások magyarázhatják a világ különböző pontjain megfigyelt eltéréseket. Orv Hetil. 2021; 162(46): 1831–1841. Summary. The direct effect of COVID-19 on mortality through acute respiratory failure is well-established. However, there are a growing number of publications suggesting that the prevalence and outcome of sudden cardiac death may also be indirectly affected by the pandemic. Public health measures, such as lockdowns and reorganisation of hospitals, can alter the access to healthcare services and therefore might have contributed to the excess number of cardiac arrests which were seen over the last year. Our aim was to review the currently available publications regarding the impact of the COVID-19 pandemic on out-of-hospital and in-hospital cardiac arrests. A recent study reported a 3-fold growth in the incidence of out-of-hospital cardiac arrests during the 2020 COVID-19 period compared to the year before. In general, the number of non-shockable rhythms increased, bystander-witnessed cases and bystander-initiated cardiopulmonary resuscitation were reduced and ambulance response times were significantly delayed during the pandemic. Return of spontaneous circulation and survival to discharge substantially decreased compared to the time before the pandemic. The difference between the rate of mortality following in-hospital cardiac arrest during and before the pandemic is controversial according to published data. The incidence of out-of-hospital and in-hospital cardiac arrests significantly increased during the pandemic compared to previous years suggesting direct effects of COVID-19 infection and indirect effects from new public health measures. The disruption of the chain of survival could have contributed to the increased mortality following out-of-hospital cardiac arrest. Orv Hetil. 2021; 162(46): 1831–1841.