Női kismedencei funkciózavarok keresztmetszeti vizsgálata magyarországi populáción

Abstract

Összefoglaló. Bevezetés és célkitűzés: A női kismedencei funkciózavarok változatos tünetekkel jelentkezhetnek, és jelentősen befolyásolják az érintettek életminőségét. Vizsgálatunk célja volt felmérni a medencefenék-diszfunkciós tüneteket és azok hatását az egyén életminőségére. Módszer: Vizsgálatunkba 203 nőt vontunk be. Az adatgyűjtést két kérdőív, egy általunk összeállított és az Australian Pelvic Floor Questionnaire segítségével végeztük. Az adatok statisztikai elemzéséhez SPSS 20.0 rendszert használtunk. Spearman-korrelációt, khi-négyzet-próbát, Mann–Whitney-féle U-tesztet, Kruskal–Wallis-próbát és többváltozós lineáris regressziót alkalmaztunk. A szignifikanciaszintet p≤0,05 határnál állapítottuk meg. Eredmények: A hólyagdiszfunkciók gyakorisága (56,2%) szignifikáns kapcsolatot mutatott az életkor növekedésével (p<0,001), az obesitassal (p<0,001), a szülésszámmal és -móddal (p<0,001; p<0,001), az episiotomiával (p<0,001) és a prolapsusműtétekkel (p = 0,010). A süllyedéses kismedencei kórképek gyakorisága (27,1%) szignifikáns kapcsolatot mutatott az életkor növekedésével (p = 0,002), a szülésszámmal és -móddal (p<0,001; p<0,001) és a korábbi episiotomiával (p<0,001). Az analis incontinentia gyakorisága (58,9%) a magasabb testtömegindexszel (p = 0,029) volt szignifikáns kapcsolatban. Szexuális diszfunkciót (53,2%) allergia és tüdőbetegségek (p = 0,048) jelenlétével kapcsolatban találtunk. A többes diszfunkció előfordulási gyakorisága az életkor növekedésével (p<0,001), az obesitassal (p = 0,043), a korábbi hysterectomiával (p = 0,046) és prolapsusműtétekkel (p<0,001) mutatott szignifikáns kapcsolatot. Minden diszfunkció esetén kimutatható volt az életminőség-romlás (hólyagfunkciók: p<0,001; bél- és székletürítési funkciók: p<0,001, hüvelyfali süllyedés: p<0,001, szexuális funkciók: p<0,001). Következtetés: Az általunk vizsgált női populációban nagy arányban találtunk kismedencei funkciózavarokat, melyek kedvezőtlen hatással voltak az érintettek életminőségére. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1724–1731. Summary. Introduction and objective: Pelvic floor dysfunction (PFD) can cause several complaints in women and has an adverse effect on the quality of life (Qol). The aim of our study was to evaluate the prevalence of pelvic floor dysfunction and its effect on Qol. Method: 203 women were included. We used two questionnaires, a self-constructed and the Australian Pelvic Floor Questionnaire. Statistical analysis was performed by SPSS 20.0. Spearman’s correlation, chi-square, Mann–Whitney U, Kruskal–Wallis tests and multivariate linear regression were used. Statistical significance was set at p≤0.05. Results: There was a significant association between the prevalence of urinary incontinence (56.2%) and age (p<0.001), obesity (p<0.001), number and mode of deliveries (p<0.001; p<0.001), episiotomy (p<0.001) and pelvic organ prolapse (POP) surgery (p = 0.010); between the occurrence of POP (27.1%) and age (p = 0.002), the number and mode of deliveries (p<0.001; p<0.001) and episiotomy (p<0.001); between the prevalence of anal incontinence (58.9%) and obesity (p = 0.029); between sexual dysfunction (SD) (53.2%) and respiratory disease and allergy (p = 0.048). Multiple PFD was significantly associated with age (p<0.001), obesity (p = 0.043), hysterectomy (p = 0.046) and POP surgery (p = 0.010). There was a significant difference between women having more severe PFD than milder complaints regarding Qol (bladder p<0.001; bowel p<0.001; SD p<0.001 and POP p<0.001). Conclusion: Pelvic floor dysfunction was common in our study population and had a great adverse effect on Qol. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1724–1731.