Lehetséges összefüggés egy autizmusspektrum-zavarban érintett gyermek metilfenidát-kezelése és az azt követően kialakult gynaecomastia között

Abstract

Összefoglaló. Bár a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar kezelése során alkalmazott metilfenidát-monoterápiával összefüggésben jelentkező gynaecomastiáról bizonyos nemkívánatos hatások adatbázisai beszámolnak, a szakirodalom áttekintése alapján ez idáig mindössze 5 esettanulmányt publikáltak a témában. Tanulmányunkban egy autizmusspektrum-zavarral és figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral egyaránt diagnosztizált gyermek esetét mutatjuk be, akinél 6 hónapon át tartó, folyamatos metilfenidát-monoterápiájával összefüggésben kétoldali gynaecomastia kialakulását tapasztaltuk. A kezelés azonnali leállítása mellett 10 napos klomifénkezelés történt. A metilfenidát-terápia azonnali leállítását követően 14 nappal a gynaecomastia mindkét oldalon visszahúzódott. 3 hónapos, gyermekpszichiátriai szempontból gyógyszermentes időszakot követően a metilfenidát-terápia újraindítása történt, de 1 hónap elteltével a nem kívánt mellékhatás ismét jelentkezett. A metilfenidát-terápia és a gynaecomastia kialakulása közötti kapcsolat számos mechanizmussal kapcsolatban kérdéseket vet fel. Gyermekpszichiátriai szempontból érdekes kérdés, hogy releváns lehet-e a gyógyszeres terápia következményeként kialakuló nemkívánatos mellékhatás megjelenésében az autizmusspektrum-zavar és a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar komorbid fennállása. A jelenség hátterében felmerül továbbá a neuroendokrin-immunológiai rendszer szabályozásának esetleges megváltozása. Esettanulmányunk felhívja a gyakorló orvoskollégák figyelmét a metilfenidát-terápia alkalmazása mellett potenciálisan kialakuló gynaecomastia monitorozására. Orv Hetil. 2021; 162(42): 1703–1708. Summary. Although gynecomastia associated with methylphenidate monotherapy in the treatment of attention deficit hyperactivity disorder has already been reported in some adverse event databases, based on a review of the literature it appears that only five case reports have been published. In our study, we present the case of a child diagnosed with both autism spectrum disorder and attention deficit/hyperactivity disorder, who developed bilateral gynecomastia in association with continuous methylphenidate monotherapy for 6 months. With immediate cessation of methylphenidate therapy, clomiphene treatment was given for 10 days. A total of 14 days after cessation of methylphenidate treatment gynecomastia receded on both sides. After a methylphenidate drug-free period of 3 months, methylphenidate therapy was restarted, but 1 month later the side effect reappeared. The relationship between methylphenidate and the development of gynecomastia raises questions about a number of mechanisms. From a child psychiatrist point of view, it is an interesting question whether the presence of comorbid autism spectrum disorder and attention deficit/hyperactivity disorder may be relevant in the onset of adverse events by medication. The phenomenon may also be caused by altered regulation of the neuroendocrine-immune system. Our case report draws the attention of practicing physicians to monitoring of potential gynecomastia during methylphenidate therapy. Orv Hetil. 2021; 162(42): 1703–1708.