Affiliation:
1. 1 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Anyagcsere Betegségek Tanszék, Belgyógyászati Intézet, Debrecen, Nagyerdei krt. 98., 4032
2. 2 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Orvosi Klinikai Farmakológiai Tanszék, Debrecen
3. 3 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sportorvosi Tanszék, Debrecen
4. 4 East Surrey Hospital, Redhill, Surrey, United Kingdom
Abstract
Összefoglaló. A cardiovascularis megbetegedések kialakulását és
progresszióját jelentősen befolyásolja az életmód, ezen belül a fizikai
aktivitás. A rendszeres testmozgás csökkenti a szív- és érrendszeri kórképek
kockázatát, többek között a magas vérnyomásra, a zsíranyagcsere-eltérésekre és
az elhízásra gyakorolt kedvező hatásán keresztül, továbbá független tényező a
cardiovascularis halálozás szempontjából is. Az artériás érfali merevség az
elasztikus artériák falát alkotó extracelluláris mátrix degeneratív eltéréseinek
következtében alakul ki a különböző kockázati tényezők hatására. Korábban,
különböző populációkon már igazolták az érfali merevség prediktív értékét a
cardiovascularis események kialakulásának tekintetében. A pulzushullám-terjedési
sebesség mérése a leggyakrabban alkalmazott módszer az érfali merevség
meghatározására. A pulzushullám-terjedési sebesség mérésének hasznát a
cardiovascularis kimenetel és élettartam becslésében számos populációs szintű
követéses vizsgálat igazolja. Jelen munkánkban áttekintjük a rendszeres fizikai
aktivitás, az érfali merevség, az érelmeszesedés és a cardiovascularis események
közötti összefüggéseket. Összefoglaljuk az edzésnek és az érfali merevség
paramétereinek kapcsolatát egészséges populáción vizsgáló legfontosabb
tanulmányok eredményeit. Megállapítjuk, hogy az érfali merevség figyelemre
méltó, érdekes biomarker a cardiovascularis kockázat becslése során a
rendszeresen sportoló személyek esetén is. Mindezek alapján, tekintve annak
prognosztikai hasznát, felmerül a pulzushullám-terjedési sebesség mérésének
beillesztése a klinikai döntéshozatali folyamatba mind amatőr, mind
professzionális sportolók esetében. Orv Hetil. 2021; 162(16): 615–622.
Summary. The development and progression of cardiovascular disorders
is importantly dependent on lifestyle factors, including physical activity.
Regular physical activity decreases cardiovascular morbidity by ameliorating
risk factors such as hypertension, dyslipidemia and obesity, moreover, also
independently affects cardiovascular mortality. Arterial stiffness results from
a degenerative process affecting mainly the extracellular matrix of elastic
arteries under the effect of risk factors. Previously, the independent
predictive value of arterial stiffness for cardiovascular events has been
demonstrated in various populations. Pulse wave velocity is the most commonly
used method for the assessment of arterial stiffness. The value of measuring
pulse wave velocity to predict cardiovascular health outcomes and longevity has
been established in several population-based longitudinal studies. In this
review, we summarize the main associations between regular physical exercise,
arterial stiffness, atherosclerotic burden and incident cardiovascular events.
We cite findings from the major studies focusing on the effect of training on
arterial stiffness parameters in healthy subjects. We conclude that arterial
stiffness is emerging as an interesting biomarker for cardiovascular risk
stratification in subjects doing regular physical activity. Therefore, the
incorporation of pulse wave velocity measurement into clinical decision-making
could be indicated in the case of both amateur and professional athletes, given
the prognostic information it provides. Orv Hetil. 2021; 162(16): 615–622.
Cited by
2 articles.
订阅此论文施引文献
订阅此论文施引文献,注册后可以免费订阅5篇论文的施引文献,订阅后可以查看论文全部施引文献