Affiliation:
1. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, I. Sz. Patológiai és Rákkutató Intézet Budapest, Üllői út 26., 1085 Magyarország
2. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika Budapest Magyarország
Abstract
Tekintettel alapvető élettani jelentőségükre, az immunválaszban való
részvételükre és a bélbetegségek kialakulásával való szoros kapcsolatukra, az
elmúlt tizenöt évben jelentősen megnőtt az érdeklődés a bélhámsejtek iránt. A
bélféreg- és protozoonfertőzésekkel való szoros kapcsolatuk – ami 2016-ban
jelentős felfedezés volt – tovább ösztönözte a ritka kemoszenzitív epithelialis
bojtos sejtek kutatását. Bár számuk viszonylag alacsony, a bojtos sejteket ma
már a gyomor-bél traktus lényeges őrszemeként ismerik el, mivel szukcinát-,
édes- és keserűíz-érzékelő receptoraik folyamatosan figyelik a béltartalmat.
Stimuláció esetén számos effektormolekulát szabadítanak fel, köztük
immunmoduláló hatásúakat is, mint az interleukin-25, a prosztaglandin-E2 és -D2,
a ciszteinil-leukotrién-C4, az acetil-kolin, a thymus stromalis lymphopoetin és
a béta-endorfin. Kimutatták, hogy a bojtos sejtek döntő szerepet játszanak a
fonálférgek és protozoonok elleni immunitásban. A bojtossejt-kutatások többsége
egérkísérleteken alapul, amelyek során a ’doublecortin’-szerű kináz-1 fehérje
marker alapján azonosítják őket. A ciklooxigenáz-1 (COX1) enzim expressziója
azonban segíthet a humán bélbolyhok bojtos sejtjeinek azonosításában. Kevés
tanulmány vizsgálta az ezen sejtek és a bélbetegségek közötti összefüggést
emberekben. Cikkünkben az intestinalis bojtos sejtekről nyújtunk naprakész
tájékoztatást, beleértve fiziológiájukat, immunológiai központi funkciójukat és
szerepüket a humán betegségekben. Végezetül a bojtos sejtek potenciális klinikai
terápiás felhasználásának lehetőségeire is kitérünk. Orv Hetil. 2023; 164(44):
1727–1735.