Affiliation:
1. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika Budapest, Szigony u. 36., 1083 Magyarország
2. Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Hang-, Beszéd- és Nyelésterápia Tanszék Budapest Magyarország
Abstract
Bevezetés: A halláscsökkenés olyan érzékszervi károsodás, mely a
beszédértést, a kommunikációt, így az életminőséget is rontja. Előfordul, hogy a
beteg által megélt funkcióvesztés túlzó, a mérések során a szubjektív és az
objektív vizsgálati eredmények ellentmondásosak, a szubjektíven jelzett
halláscsökkenés mértéke jelentősebb; ezen esetekben felmerül a funkcionális
halláscsökkenés véleményezése. Célkitűzés: Célul tűztük ki
funkcionális halláscsökkenés diagnózisú eseteink összegyűjtését és retrospektív
elemzését, melyek alapján következtetéseket vonhatunk le a funkcionális
halláscsökkenés jellemzőiről, a figyelemfelhívó jelekről, állapotokról és a
megfelelő rehabilitáció mérlegeléséről. Módszerek: A szubjektív
vizsgálatok a tisztahang-hallásküszöb, a beszédértés és a kommunikáció
vizsgálatával történtek, majd ezeket összevetettük az objektív
impedanciaméréssel, a stapediusreflex-vizsgálattal, az otoakusztikus emisszió
mérésével, az agytörzsi kiváltott válaszok regisztrálásával nyert eredményekkel.
Képalkotó vizsgálatok, pszichológus, pszichiáter, szurdopedagógus, neurológus,
illetve további társszakmák bevonása történt szükség szerint. Kizártuk a
szándékosan anyagi vagy egyéb előnyszerzésre irányuló megtévesztés eseteit.
Eredmények: 2007 és 2022 között 19 beteg esetében
diagnosztizáltunk funkcionális halláscsökkenést. A betegségben többségében (17
eset) nők érintettek, jellemzőek a fiatal életkorban (10–41 év) jelentkező
panaszok; az átlagéletkor a vizsgált beteganyagban 19,6 év, az érintett
páciensek nagyobb része (13 eset) 10–17 év közötti gyermek volt. Organikus okot
11 esetben nem találtunk, a többi esetben kimutatható organikus eltérés sem
magyarázza a beteg által megélt halláscsökkenés mértékét. A funkcionális
hallásveszteség mértéke különböző (35–120 dB) volt, átlagosan 60,2 dB.
Következtetés: A funkcionális halláscsökkenés felismerése
és diagnosztikája nagyon nehéz, komplex vizsgálati sort, szakmai együttműködést
igényel. Felismerés nélkül a beteg indokolatlan, akár számára káros, anyagilag
is megterhelő ellátásban részesülhet, mely állapotának romlását is okozhatja.
Orv Hetil. 2023; 164(8): 283–292.
Reference25 articles.
1. Childhood pseudohypacusis;1 Pracy;Int J Pediatr Otorhinolaryngol,1996
2. 2 Martin FN. Pseudohypacusis. In: Katz J. (ed.) Handbook of clinical audiology (7th edn.) Lippincott, William & Wilkins, Philadelphia, PA, 2014; pp. 584-596.
3. 3 Rajna P. Psychosomatic disorders and illnesses: a blind spot of medicine. [Pszichoszomatikus tünetek és betegségek: a medicina vakfoltja.] Orv Hetil. 2021; 162: 252-261. [Hungarian]
4. The need for a new medical model: a challenge for biomedicine;4 Engel;Science,1977
5. 5 Stone J, Sharpe M. Functional neurological symptom disorder (conversion disorder). In: Geddes JR, Andreasen NC, Goodwin GM. (eds.) New Oxford textbook of psychiatry (3 edn.). Oxford University Press, Oxford, 2020; pp. 1350-1360.