Affiliation:
1. Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Endo-ERN Központ Budapest, Korányi S. u. 2/A, 1083 Magyarország
Abstract
A régen jóindulatú tumorként számontartott hypophysisdaganatok ritkán agresszíven
viselkednek, és metasztázist is adhatnak. Az Európai Endokrinológiai Társaság
aktuális irányelve szerint a hypophysisadenomát agresszívnek tartjuk, ha a
daganat radiológiailag invazív, és szokatlanul gyorsan növekszik, vagy kiújul az
optimális standard kezelés ellenére. Jelenleg nem rendelkezünk olyan patológiai
markerrel, amely egyértelműen jelezné a daganat agresszív, illetve malignus
természetét. A hypophysiscarcinomát ezért jelenleg klinikai ismérvek alapján
definiáljuk; a carcinoma diagnózisának kimondásához craniospinalis és/vagy
távoli áttét igazolása szükséges. Az áttétek jellemzően évekkel a betegség első
azonosítását követően jelennek meg. A szövettani vizsgálat utalhat a daganat
agresszív voltára, ha a Ki67-index és a mitotikus ráta emelkedett, vagy a p53
immunhisztokémiailag pozitív. A betegek rövid és hosszú távú kezelését egyénre
szabottan, multidiszciplináris hypophysisbizottságban kell meghatározni. A
hypophysisadenomák kezelésében használatos standard gyógyszereket a még
tolerálható maximális dózisban kell alkalmazni. A legtöbb beteg esetében
ismételt műtét(ek)re és sugárkezelésre is sor kerül. Ha a daganat mégis
progrediál, kemoterápia indítása javasolt, elsőként a temozolomid választandó.
Ezt követően az immunellenőrzőpont-gátló készítmények, bevacizumab és
peptidreceptor-radioterápia közül választhatunk. Orv Hetil. 2023; 164(30):
1167–1175.