Affiliation:
1. Pécsi Tudományegyetem, Szentágothai János Kutatóközpont, Virológiai Nemzeti Laboratórium Pécs Magyarország
2. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Genetika és Biotechnológia Intézet, Állatbiotechnológia Tanszék Gödöllő, Szent-Györgyi Albert u. 4., 2100 Magyarország
3. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Budapest Magyarország
4. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Genetika és Biotechnológia Intézet, Mikrobiológia és Alkalmazott Biotechnológia Tanszék Gödöllő Magyarország
Abstract
Az immunglobulinok a biológiai funkciójuk mellett önállóan is alkalmazhatók
állat- és humándiagnosztikai, immunoassay alapú mérési eljárásokban, a
profilaxisban és (immun)terápiákban is. A fenti célokra napjaink állatetikai
szempontokból is előnyös „alternatívája” a madár-, tojássárgájából izolálható,
poliklonális, ún. immunglobulin-Y. Fejlesztése, termelése költséghatékony, a
komplexitás alacsony, és a termelt immunglobulin-Y az előnyös tulajdonságai
miatt jól használható is immunoassay-ben vagy még inkább az orvosi terápiákban
(elsősorban a passzív immunizálásban). Napjainkban már széles körben alkalmazzák
(patogének vagy expresszált toxinjaik ellen, a bélrendszer megbetegedései,
gyulladásai vagy metabolikus betegségek kezelésében stb.). Humándiagnosztikai
felhasználása azonban még limitált, néhány marker mérése történik ilyen anyagok
– mint valamilyen immunoassay-komponens – felhasználásával. Tanulmányunkban egy
lehetséges, ma még kevésbé elterjedt alkalmazási területet mutatunk be.
Napjainkban a környezetterhelés problémaköre egyre jelentősebb. Az emberi
tevékenységek, az iparosodás következtében a környezeti változások a természetes
környezetterhelők megjelenését – köztük az egyes penészgombák által termelt
mikotoxin-behatásokat is – lokálisan és globálisan is fokozzák, ami (elsősorban
a táplálkozás útján) már az emberi közösségeket is érinti. A behatások gyakran
együttesen jelentkeznek, több mikotoxin hat egy időben az egyedre. A mikotoxinok
– a bélcsatornán felszívódva és felgyűlve a szervekben, szövetekben – már
elérhetnek olyan szinteket, amelyek akár élettani, akár viselkedésre gyakorolt
hatásokat is kiválthatnak. Bár az expozíciós források (például gabona és
feldolgozott élelmiszerek) vizsgálata már hatóságilag is szabályozott, az
akkumuláció ténye, mértéke sok esetben nem vizsgált vagy nem vizsgálható,
illetve gyakran nem kellően veszik figyelembe. A dedikált
(antimikotoxin)-madár-immunglobulin-Y praktikusan a technika jellege miatt is
alkalmazható lehetne mind a (deponálódott) mikotoxin(ok) kimutatására, mind
immunterápiás (például mikotoxin-neutralizációs) célokra. Az endokrin diszruptor
hatású mikotoxint a zearalenon példáján (szaporodásbiológiai és immunológiai
hatások ismertetésével) demonstrálva, a zearalenonra specifikus
madárimmunglobulin-fejlesztéseket és -lehetőségeket szeretnénk bemutatni,
szorgalmazva ezzel a humánkimutatásban való alkalmazást, valamint olyan mérési
rendszerek fejlesztését is sürgetve, amelyek alkalmasak lehetnek dedikált, akár
a többszörös akkumuláció igazolására is. Orv Hetil. 2023; 164(39):
1527–1536.