A COVID–19-világjárvány hatása a Magyarországon tanuló magyar és külföldi orvostanhallgatók mentális és fizikális egészségére

Abstract

Bevezetés: A COVID–19-pandémia következtében az orvostanhallgatóknak meg kellett küzdeniük a pandémia okozta stresszel, a lezárások és a szociális távolságtartás miatti izolációval, a távoktatás kihívásaival, ráadásul a képzés jellegéből adódóan részt kellett venniük az egészségügyi veszélyhelyzet kezelésében is. Célkitűzés: Kutatásunk fő célja a pandémia hatásainak elemzése volt a Magyarországon tanuló magyar és külföldi orvostanhallgatók esetében. Módszer: Vizsgálatunk 300 orvostanhallgató részvételével történt. A felméréshez 60 kérdésből felépülő szociodemográfiai körülményekkel, COVID–19-fertőzéssel, életmóddal, szorongással és alvásminőséggel kapcsolatos kérdőívet használtunk. Az adatgyűjtést 2022. január 1. és 2022. április 1. között végeztük. Eredmények: A legjelentősebb változások a pandémiát megelőző és a lezárásokat követő, korlátozásoktól mentes időszakokat összehasonlítva, hogy csökkent a napi szintű baráti találkozások száma, csökkent a hetente 2–5 alkalommal testmozgást végzők aránya, naponta átlagosan 30 perccel nőtt a közösségi médiás platformokon eltöltött idő, viszont 11%-kal csökkent a hetente legalább egyszer alkoholt fogyasztók aránya, és csökkent az egy alkalommal elfogyasztott alkoholegységek száma is. Az orvostanhallgatók szorongásának mértéke enyhe és közepes fokú volt a Generalized Anxiety Disorder-7 (GAD7) szerinti értékelés alapján. A hallgatók átlagos elalvási ideje 22,6 perc, továbbá a Pittsburgh Sleeping Quality Index (PSQI) értékei alapján az első- és a harmadéves hallgatók a „rossz alvók” csoportjába tartoznak. Megbeszélés: A pandémia nagymértékben befolyásolta a Magyarországon tanuló orvostanhallgatók életét. A hallgatók rosszabbul alszanak, és nagyobb mértékben szoronganak, mint hasonló korú társaik, ráadásul a protektív faktornak tekinthető személyes találkozások és fizikai aktivitások mértéke is csökkent. Következtetés: Kutatásunk eredményei rávilágítanak az orvostanhallgatók szomatopszichoszociális egészségének vizsgálatának fontosságára, hiszen ezek jelentős hatással lehetnek a következő évtizedek betegellátásának minőségére. Orv Hetil. 2023; 164(52): 2055–2064.