1. 1. European Commission. The 2018 ageing report: underlying assumptions and projection methodologies, 2017.
2. 2. Monostori J, Gresits G. Ageing. In: Monostori J, Őri P, Spéder Z. (eds.) Demographic portrait 2018. Study on the Hungarian population. [Idősödés. In: Monostori J, Őri P, Spéder Z. (szerk.) Demográfiai portré 2018. Jelentés a magyar népesség helyzetéről.] KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, 2018; pp. 127-145. [Hungarian].
3. 3. Kovács M, Kopp M, Rózsa S. Domestic data. In: Kovács M. (ed.) Depression and anxiety in old age. [Hazai adatok. In: Kovács M. (szerk.) Időskori depresszió és szorongás.] Springer Tudományos Kiadó, Budapest, 2003; pp. 44-54. [Hungarian].
4. 4. Kaszás B. Adaptation processes in old age. PhD thesis. [Időskori alkalmazkodási folyamatok. PhD-tézisek.] Pécsi Tudományegyetem, Pszichológia Doktori Iskola, Személyiség- és Egészségpszichológiai Program, Pécs, 2021. [Hungarian].
5. 5. Füzesi Z, Törőcsik M, Lampek K. The sociology of health in old age: facts and trends. In: Kállai J, Kaszás B, Tiringer I. (eds.) Health psychology in elderly. [Az időskor egészségszociológiája: tények és trendek. In: Kállai J, Kaszás B, Tiringer I. (szerk.) Az időskorúak egészségpszichológiája.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2013; pp. 63-83. [Hungarian].