Affiliation:
1. Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Hematológiai Tanszék Debrecen, Nagyerdei krt. 98., 4032 Magyarország
2. Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Debrecen Magyarország
3. Scanomed Kft. Debrecen Magyarország
Abstract
Már a 2000-es évek elejétől jelentősen javult a Hodgkin-lymphomás betegek teljes
és betegségmentes túlélése, köszönhetően az ABVD- (adriamicin, bleomicin,
vinblasztin, dakarbazin) polikemoterápia elterjedésének és a modern
sugárkezelésnek. Az utóbbi években további diagnosztikus és terápiás
változásoknak lehettünk tanúi, melyek a betegek túlélését tovább javítják. A
legutóbbi évtizedben észlelt javulásban jelentős szerepe van a diagnosztikai
fejlődésnek, így a ma már rutinszerűen, a kezelés során ismételten alkalmazott
18FDG-PET/CT vizsgálatnak, az ezen alapuló válaszadaptált
kezelés(ek)nek. Az ABVD-kezelés uralkodó szerepe az első vonalbeli terápiában
még mindig egyértelmű, de nagyobb rizikójú betegeknél már célzott kezelésként az
anti-CD30 monoklonális antitest (a brentuximab-vedotin) és az AVD (adriamicin,
vinblasztin, dakarbazin) kombinációja is elérhető. A nagy rizikójú,
relabáló/refrakter betegek meggyógyításában az autológ haemopoeticus őssejtek
transzplantációjának szerepe változatlanul egyértelmű, az ezt megelőző ’salvage’
kezelésekben viszont már helye lehet/van az új, célzott innovatív szereknek
(brentuximab-vedotin, pembrolizumab) is. Az új terápiás lehetőségek új
mellékhatásokkal is járnak, amire e betegek ellátása során fel kell készülni.
Összefoglalónkban ezen új diagnosztikus és terápiás megközelítéseket mutatjuk
be, saját gyakorlatunk és tapasztalataink alapján. Orv Hetil. 2023; 164(11):
403–410.