Contamination of cave sediments in the Bükk Hills

Abstract

A barlangi üledékek vizsgálatát 2008-ban kezdtük meg. Mivel konkrét információink az esetleges szennyezőkről nem voltak, így az első három év folyamán (2008, 2009 és 2010 években) elsősorban a potenciális szennyező anyagokat vettük számba, így vizsgáltuk az üledékek nehézfémtartalmát, szerves szennyezőit és mikrobiológiai állapotát. Az első három év adatai alapján a következő négy környezeti problémát azonosítottuk: — Nehézfém-szennyezettség szempontjából a barlangi üledékek tisztának mondhatók, kivéve a kadmiumot, melynek értéke gyakran megközelíti, ritkán meg is haladja a talajokban megengedett környezetvédelmi határértéket.— Szerves szennyezők szempontjából szinte minden évben megjelenik a ftalátok csoportja, melyek műanyaglágyítóként használt vegyületek, és ezáltal jól jelzik a barlangba bejutó vizek szeméttel történő találkozását. Itt elsősorban a patakmedrekbe öntött hulladékból visszamaradó műanyag zsákokból és palackokból kioldódó anyagait értjük, valamint a szennyvíz bekeveredésének lehetőségét.— Nem állandó, de sajnos gyakran visszatérő probléma az olajszármazékok megjelenése a barlangi üledékekben, melyeket elsősorban a nedves években lehet kimutatni. Sajnos, az olajszármazékok okozta szennyezések mértéke nagyon komoly szintet érhet és ért is el az elmúlt három évben megmintázott talajokban, kiküszöbölésükhöz részletes szennyező forrás vizsgálatokra volna szükség.— A ftalátok kvantitatív vizsgálata igen komoly környezeti terhelést jelez, mind a barlangi üledékek, mind a felszíni és a felszín alatti vizek esetében. A folyóvízi üledékek - elsősorban a felszíni patakok, de sajnos a barlangi patakok egy részében is - gyakran a határértéket többszörösen meghaladó koncentrációt mutat. A felszíni vízfolyások esetén a határérték több mint 20-szorosát is elérhetik a mért koncentrációértékek.Javaslatok, kutatási célkitűzések 1. Javasoljuk a barlangok felszíni vízgyűjtő területeit érintő talajmintázás elindítását a nagy kadmiumtartalom megmagyarázása, illetve az esetleges felszíni és a felszín alatti Cd-tartalom összevetésére. 2. Javasoljuk a ftalátok rendszeres mérését, monitorozását a barlangi talajokban, illetve a felszíni vizekben, azok üledékeiben, illetve a vízgyűjtő terület talajain, elsősorban a szennyezés forrásának tisztázása és kiküszöbölése céljából. 3. Javasoljuk továbbá a felszíni olajszennyezési „utak” feltárását, azon olajforrások lokalizálását (pl. utak, létesítmények), melyek tényleges hatást gyakorolnak a barlangok vízminőségére. Ezek a területek, illetve szennyező források aztán a Bükki Nemzeti Parkon belüli szabályozások okszerű és helyspecifikus újragondolását segíthetik elő a karsztvizek védelme érdekében.A munkát a „Kútfő” TÁMOP-4.2.2.-A11/1/KONV-2012-0049. jelű projekt és a határon átnyúló HUSK/1001/2.1.2/0058 számú projektek támogatták.