Interactions between potassium and boron in a long-term experiment

Abstract

Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon, az MTA TAKI Nagyhörcsök Kísérleti Telepén vizsgáltuk a K és B elemek közötti kölcsönhatásokat 1988-ban napraforgó jelzőnövénnyel. Az alaptrágyázás 100–100 kg N és P2O5·ha-1 volt. A K-szinteket 0, 1000 és 2000 kg·ha-1 K2O feltöltő adaggal, a B-szinteket 0, 20, 40 és 60 kg·ha-1 adaggal állítottuk be 1987 őszén, lucerna elővetemény után. A műtrágyákat Ca-ammónium-nitrát, szuperfoszfát, 60%-os KCl és 11%-os bórax formában alkalmaztuk. Főparcellaként a 3 K-szint, alparcellaként a 4 B-szint szolgált. A kísérletet 12 kezeléssel 3 ismétlésben, összesen 36 parcellával, osztott parcellás (split-plot) elrendezésben állítottuk be. A termőhely szántott rétege 5% körüli CaCO3-ot, 3% humuszt, 20–22% agyagot tartalmazott. A talaj eredetileg N, Ca, Mg és Mn elemekkel jól, káliummal közepesen, P és Zn elemekkel viszonylag gyengén ellátottnak minősült. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a termőhely aszályérzékeny. A napraforgó tenyészideje alatt 290 mm csapadékot kapott (a sokéves átlaghoz közeli érték), igen száraz volt viszont a május és a július. A főbb megállapítások, eredmények: – Betakarítás idején a ha-onkénti tőszám 34 ezerről 23 ezerre csökkent igazolhatóan a B-terhelés nyomán a K-kontroll parcellákon. A tőszámcsökkenés nagyobb tányérokat, ezerkaszattömeget és tányéronkénti kaszattömeget indukálva terméskiegyenlítődést eredményezett. A káliummal feltöltött parcellákon a bór ilyen irányú negatív hatása elmaradt. A kaszat 2,1, a szár szintén 2,1, a tányér 1,3, az összes légszáraz föld feletti biomassza tömege 5,5 t·ha-1 mennyiséget tett ki. – A B-trágyázás igazolhatóan növelte a napraforgó szerveinek B-tartalmát, míg a K-trágyázás igazolhatóan vagy tendencia jelleggel mérsékelte. Az aratáskori tányérban halmozódott fel a legtöbb bór (69 mg·kg-1 átlagos koncentrációban), mely a szár és a kaszat átlagos B-készletét mintegy 3-szorosan múlta felül. A K-trágyázással a növényben mért K-tartalom érdemben nem módosult. – A 4–6 leveles korú gyökérben főként a Na és Fe, a hajtásban a N, K, Ca és Mg, az aratáskori tányérban a B mellett a Ca és Cu, míg a kaszatban a N, P, Zn és Cu elemek dúsultak. A szár N, P, Zn és Cu elemekben szegényedett el, melyekben a generatív kaszat dúsult. – Az 1 t kaszattermés + a hozzá tartozó szár és tányér melléktermés elemtartalma közelítően 46 kg N, 40 kg K (47 kg K2O), 27 kg Ca (38 kg CaO), 7 kg P (16 kg P2O5), 7 kg Mg (11 kg MgO) mennyiséget tett ki. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a napraforgó elemigényének becslésekor a szaktanácsadásban. – A talajzsaroló, illetve trágyaigényesnek tartott napraforgó trágyaigénye drasztikusan lecsökken kombájn betakarításnál, amennyiben a K, Ca és Mg elemek döntően a táblán maradó melléktermésben találhatók és el sem kerülnek az adott tábláról.