Effect of microelement loads on mustard (Sinapis alba L.) grown on calcareous sandy soil

Author:

Kádár Imre1

Affiliation:

1. 1 MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet 1022 Budapest Herman Ottó út 15.

Abstract

Karbonátos Duna–Tisza közi homoktalajon vizsgáltuk a 0, 30, 90 és 270 kg·ha-1mikroelem-terhelés hatását a mustárra. A mikroelemek sóit egy ízben a kísérlet indulásakor, 1995 tavaszán szórtuk ki Cr2(SO4)3, K2Cr2O7, CuSO4, Pb(NO3)2, Na2SeO3és ZnSO4formájában. A 6 elem×4 terhelés = 24 kezelés×3 ismétlés = 72 parcellát jelentett, 7×5 = 35 m²-es parcellákkal. A termőhely a homoktalajokra jel-lemzően rossz vízgazdálkodású, aszályérzékeny és az NPK főbb tápelemekkel gyengén ellátott. A szántott réteg 0,7–1,0% humuszt, 2–3% CaCO3-ot tartalmaz, a talajvíz 5–10 m mélyen található. Alaptrágyaként 100–100–100 kg·ha-1N, P2O5és K2O hatóanyagot alkalmazunk évente az egész kísérletben. A főbb eredmények: – A száraz tavasz és az aszályos nyári időjárás eredményeképpen kis termések képződtek. A magtermés 0,8 t·ha-1, a szár + becő melléktermés 4,5 t·ha-1légszáraz tömeget ért el. A kísérlet 9. évében főként a Se-, és részben a 90, illetve 270 kg·ha-1Zn-kezelés utóhatása bizonyult toxikusnak. A Se-toxicitás döntően a generatív fázisban jelentkezett, a kontrollon mért szemtermés 85%-kal csökkent, az átlagos növénymagasság 96 cm-ről 53 cm-re mérséklődött, a melléktermés/főtermés aránya 5-ről 12-re tágult. A Na2SeO3formában adott szelén nagyobb része Ca-szelenátként már az altalajba mosódott. – Az ólom szennyezett talajon sem volt kimutatható a mustár szerveiben. A króm 2–3 mg·kg-1koncentrációt ért el a melléktermésben és 0,5 mg·kg-1mennyiséget a magban a Cr(VI)-kezelésben. A réz 2–3 mg·kg-1értékkel nőtt a nagyobb Cu-terheléssel, a cink maximálisan 20, ill. 33 mg·kg-1értékkel a magban, ill. a szárban. A szelén hiperakkumulációt mutatott 3-nagyságrendbeli dúsulással a kontrollhoz viszonyítva. A mustár magja élelmezési, hajtása/szára takarmányozási célokra alkalmatlanná vált az extrém Se-szennyezés eredményeképpen. – A felvett Cr 8 g [(CrIII)-kezelés)], 16 g [(CrVI)-kezelés)], Cu 33 g, Zn 197 g, Se 949 g mennyiséget tett ki hektáronként aratáskor a föld feletti biomasszában. Az Pb az 1 g·ha-1méréshatár alatt maradt. A 270 kg·ha-1Cr felvételéhez – hasonló körülmények között – 16675 évre [(CrVI)-kezelés)], a Cu kivonásához 8182 évre, a Zn esetén 1370 és a Se esetében 285 évre volna szükség. A fitoremediáció módszere nem tűnik hatékonynak erősen szennyezett talajok tisztításában. – Az 1 t szem + a hozzátartozó melléktermés ún. fajlagos elemtartalma extrém nagy értékeket mutatott: a P- és a K- 2–3-szor, a N- közel 4-szer, a Ca- és Mg-készlet 8-szorosan haladta meg a hazai szaktanácsadásban elfogadott tartalmakat részben az igen tág melléktermés/főtermés aránya, illetve az aszály miatt betöményedő ásványi elemkoncentrációk miatt. Nem ajánlhatók tehát a mustár elemigényének becsléséhez, félrevezetőek lehetnek. Valójában a száraz évben fel nem vett tápelemeket a következő évi növény hasznosíthatja, a trágyaigény csökkenhet. Kombájn aratásnál a felvett elemek zöme egyébként is a táblán marad, leszántják. Karbonátos termőhelyeken a Ca és Mg pótlása, kötöttebb talajokon a K-trágyázás válik feleslegessé.

Publisher

Akademiai Kiado Zrt.

Subject

Soil Science,Agronomy and Crop Science

Reference20 articles.

1. 9/2003 (III. 13.) ESZCSM: Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 9/2003. (III. 13.) ESZCSM rendelete az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló 17/1999. (VI. 16.) EüM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny. 2003/25. sz. 1960–1966.

2. 47/2001. (VI. 25.) FVM rendelete a nemkívánatos anyagok és termékek megengedett mennyiségéről takarmányokban. Magyar Közlöny 2001/71. sz. 5049–5107.

3. Antal J., 1987. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest

4. Baranyai F., Fekete A. & Kovács I., 1987. A magyarországi talajtápanyagvizsgálatok eredményei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

5. Chaney, R. L., 1982. Fate of toxc substances in sludge applied to cropland. In: Land Application of Sewage Sludge. Intern. Symp. Proc. 259–324. Tokyo. Japan.

同舟云学术

1.学者识别学者识别

2.学术分析学术分析

3.人才评估人才评估

"同舟云学术"是以全球学者为主线,采集、加工和组织学术论文而形成的新型学术文献查询和分析系统,可以对全球学者进行文献检索和人才价值评估。用户可以通过关注某些学科领域的顶尖人物而持续追踪该领域的学科进展和研究前沿。经过近期的数据扩容,当前同舟云学术共收录了国内外主流学术期刊6万余种,收集的期刊论文及会议论文总量共计约1.5亿篇,并以每天添加12000余篇中外论文的速度递增。我们也可以为用户提供个性化、定制化的学者数据。欢迎来电咨询!咨询电话:010-8811{复制后删除}0370

www.globalauthorid.com

TOP

Copyright © 2019-2024 北京同舟云网络信息技术有限公司
京公网安备11010802033243号  京ICP备18003416号-3