Az algériai nyersfoszfát és a szuperfoszfát hatásának vizsgálata

Abstract

Három magyar, egy szlovákiai, egy romániai és egy algériai savanyú talajon vizsgáltuk az 1990-es évek elején hazánkban forgalomban lévo, Kola-apatitból készült szuperfoszfát és az Algériából származó bázikus nyersfoszfát hatását a talajok könnyen oldható (AAAc-EDTA-oldható) Mn-, Ni-, Al-, Co- és Mo- tartalmára, valamint ezen elemek növényi felvételére tenyészedény-kísérletben vörös here jelzonövénnyel. A vörös herét öt alkalommal vágtuk, analízisük vágásonként történt. A talajok többségénél a talajtulajdonságok, a P-forma és P-adag hatása az egyes vágásokban hasonló tendenciájú volt egy-egy elem esetén, ezért eredményeinket a vörös here 1. vágásának adatai alapján mutattuk be. A vizsgált elemek növényi felvételében viszont eltéro szerepet játszott a kiindulási talaj tulajdonsága (pH, fizikai féleség, károselem-koncentráció), a P-trágya formája, a P-adag nagysága és a vágások száma. A vörös here elemfelvételét a fentieken túl magának az elemnek a sajátságai is befolyásolták, így például valószínu, hogy a vörös here Mn-felvételére a kísérlet reduktív körülményei is hatással voltak. A vizsgált elemek növényi felvétele általában a talaj pH-jával negatív korrelációt mutatott, kivéve a molibdént. Ezt az összefüggést azonban a nikkel és molibdén esetében a szuperfoszfát magas vízoldható P-tartalma módosította. A növények Mn- és Ni-koncentrációja a gyengén és a közepesen savanyú talajokon sokkal alacsonyabb volt, mint az erosen savanyú talajokon. A P-formának és -adagnak nem volt hatása a felvételre. (A gyengén savanyú, kis pufferkapacitású, alacsony szervesanyag-tartalmú algériai talaj kivételével, ahol az extrém adagú nyersfoszfátkezelésekben a növények Ni-tartalma már növekvo tendenciát mutatott.)  Az 1. vágás növényeiben a kobalt a gyengén és közepesen savanyú talajokon nem volt kimutatható mennyiségben. Az erosen savanyú talajokon viszont a növények magasabb Mn- (758-1472 mg×kg-1), Ni- (2-11 mg×kg-1) és Co- (0,4-7 mg×kg-1) tartalmát lényegesen befolyásolta a P-trágyázás formája és mértéke. Az erosen savanyú szlovákiai talajon a kobalt a nyersfoszfátkezelésekben a kimutathatósági határ alá csökkent. A nagyobb adagoknál a nikkel is csökkeno tendenciát mutatott ezen a talajon. Az alumínium növényi felvételét is alapvetoen a kiindulási talajok tulajdonságai határozták meg, de a talajok savanyúsága nem játszott olyan domináns szerepet, mint az elozo elemeknél. A nyersfoszfát a növények Al-koncent-rációját csak az erosen savanyú szlovákiai podzol talajon és az alacsony puffer-kapacítású algériai homoktalajon befolyásolta: az elsot csökkentette, utóbbit pedig növelte.  A szélsoségesen savanyú talajokon nott növényekben igen nagy volt a Mn- és Al-tartalom is. A vörös here Mo-tartalmát az egyes vágásokban alapvetoen a kiindulási talajtulajdonságok határozták meg, de egyes talajokon minden vágásban kimutatható volt a nyersfoszfátkezelések hatására kialakult magasabb talaj-pH-nak, valamint a legnagyobb adagú szuperfoszfát-kezelés hatására a talajok nagyobb könnyen oldható P-tartalmának a kedvezo hatása a növények Mo-felvételére. A Mo-felvételen a P forma hatása az extrémen savanyú romániai, az erosen savanyú szlovákiai és a gyengén savanyú kompolti talajon volt megfigyelheto.  A talaj tulajdonságaitól függetlenül a legutolsó vágás növényeiben, ahol a növények már szélsoséges feltételek mellett nottek, (10 °C alatti átlaghomérséklet, kevés fény), az Al-koncentráció nott. Ez a növekedés (stressz-érzékeny-ség) nagyobb volt az erosen, extrémen savanyú talajokon és az algériai homoktalajon. Ezeken a talajokon a vörös here 5. vágásában az alumíniumon kívül még a kobalt koncentrációja is megnott.