Affiliation:
1. 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (MTA TAKI) 1022 Budapest Herman Ottó út 15.
2. 2 Károly Róbert Főiskola Gyöngyös
Abstract
N-trágyázási tartamkísérlet kontrollparcellájának foszfatázaktivitását vizsgáltuk két talajtípuson: karbonátos homoktalajon (Őrbottyán) és mészlepedékes csernozjom talajon (Nagyhörcsök). A talajmintákat egy, 1985-ben indított N-trágyázási tartamkísérlet kontrollparcelláinak (0 kg N·ha
-1
és évente 100 kg P
2
O
5
·ha
-1
) 0–20 cm-es rétegéből vettük. Jelen közleményünkben a novemberi és májusi minták eredményeit tárgyaljuk. A kísérletben választ kerestünk a savas és lúgos foszfomonoeszteráz aktivitás alakulására, a talajtípus, a mintavételi időpont, illetve a repce rizoszféra hatására. A tartamkísérlet P-műtrágyázásának következményeként mindkét talaj jó foszforellátottságú volt. A homoktalaj AL-oldható foszfortartalma – a talaj kisebb PO
4
-ion megkötő képessége miatt – minden
esetben meghaladta a csernozjom talajét. A gyökérzet pH-értéket csökkentő, és AL-oldható foszfortartalmat növelő hatása csupán a csernozjom talajon volt kimutatható. Ezen a talajon a rizoszféra foszfát-tartalma mintegy másfélszeresére emelkedett a növénymentes talajhoz viszonyítva. A foszfatázaktivitás a talajok jelentős különbségét mutatta, a csernozjom talaj enzimaktivitása mintegy háromszorosa volt a homoktalajénak. A foszfatázaktivitás átlagos értéke az őrbottyáni homoktalajon a savas foszfatáznál 23,6; a lúgosnál 90,7 μg pNP·g
-1
·óra
-1
volt, míg Nagyhörcsökön a csernozjom talajban az értékek 64,2 és 278,7 μg pNP·g
-1
·óra
-1
voltak. Mindkét talajra jellemző volt a lúgos foszfatáz aktivitás dominanciája a savassal szemben. A csernozjom talaj enzimaktivitása mind a savas, mind a lúgos foszfatázok esetében ősszel nagyobb (savasnál 2,9-szeres, lúgosnál 3,2-szeres), tavasszal némileg kisebb fölényt mutatott a homoktalajhoz viszonyítva (savasnál 2,6-szeres, lúgosnál 3-szoros). A szezonális változás mindkét talajon megmutatkozott. A rizoszféra pozitív hatása a foszfatázaktivitásban csupán a májusi mintavételkor jelentkezett, mégpedig mindkét talajon a megemelkedett savas foszfatáz aktivitásban. Az őszi és tavaszi foszfatázaktivitás alakításában a talaj AL-oldható foszfáttartalma és nedvességtartalma egyaránt fontos szerepet játszhat, azonban a rizoszféra változásaiban előbbieken túl a növény szerepe tűnik meghatározónak.
Subject
Soil Science,Agronomy and Crop Science
Reference34 articles.
1. Allison , V. J. & Vitousek , P. M., 2005. Responses of extracellular enzymes to simple and complex nutrient inputs. Soil Biol. Biochem. 37. 937–944.
2. Anton , A., Máthé , P., Füleky , Gy ., 2003. The effect of phosphorus fertilizer on the phosphomonoesterease activity of Capsicum annuum L. rhizosphere. Proc. COST Action 831. Managing Soil Quality–Using Microbial Resources (Ed.: Szili-Kovács , T.). 40–42. RISSAC., Budapest.
3. Dinkelaker , R. & Marschner , H., 1992. In vitro demonstration of acid phosphatase activity in the rhizosphere of soil grown plants. Plant and Soil. 144. 199–205.
4. Dutzler , F. G., 1977. Beziehungen zwieschen der Enzymaktivitat verschiedener Bodentypen der mikrobiellen Aktivitat, der Wurzelmasse und einigen Klima-faktoren. Z. Pflanzenernähr. Bodenk. 140. 351–374.
5. Eivazi , F. & Tabatabai , M. A., 1977. Phosphatases in soils. Soil Biol. Biochem. 9. 167–172.
Cited by
1 articles.
订阅此论文施引文献
订阅此论文施引文献,注册后可以免费订阅5篇论文的施引文献,订阅后可以查看论文全部施引文献