Effect of mineral fertilization on the element content of alfalfa ( Medicago sativa L.) on calcareous sandy soil

Abstract

Duna–Tisza közi karbonátos homoktalajon 1970-ben beállított NPK-műtrágyázási kísérletünk 31–34. évében (2001–2004) vizsgáltuk a kezelések hatását a lucerna ásványi összetételére, szénahozamára, valamint a talaj szántott rétegének AL-oldható PK-tartalmára. A termőhely talaja 1% körüli CaCO 3 -ot és humuszt, valamint 5–10% agyagot tartalmaz a szántott rétegben, az altalaj erősen karbonátos. A talajvíz 5–10 m mélyen található, a terület aszályérzékeny, oldható tápelemekkel (N, P, K) gyengén ellátott. A kísérletből levonható főbb következtetések: – A vizsgált évek (8 kaszálás) szénahozamait tekintve a kontrolltalajon 6,8 t/ha, az N 1 P 1 -kezelésben 8,4 t/ha, az N 2 P 2 -kezelésben 9,5 t/ha, az N 2 P 2 K 4 -kezelésekben 12,5 t/ha termést kaptunk. Az NP-kezelések terméstöbbletei az első két évben jelentkeztek. A 3. és 4. évre a káliummal nem trágyázott talaj/altalaj felvehető K-készlete kimerült és így terméketlenné vált a lucerna számára. – A lucerna N-tartalma a kezelésektől, évektől és a kaszálásoktól függően tág határok között ingadozott. Az első kaszálás idején N-hiányos talajon 2% körüli, míg a 4. kaszáláskor NP-trágyázott talajon 7% körüli N-készletet találtunk. Az NP-kezelésben a N-tartalom megkétszereződött a kontrollhoz viszonyítva az 1. kaszálás idején. Később a trágyázatlan talajon is nőtt a széna N%-a, az NP-trágyázás hatása pedig mérséklődött. – A széna K-tartalma 0,9 és 3,6% között változott. Extrém K-hiány a kontroll- és az NP-kezelésekben alakult ki. A bőségesebb K-trágyázás nyomán a kontrollon mért 1,5% átlagos K-készlet 3,0%-ra emelkedett és helyreállt a kívánatos 1,0–1,5 körüli N/P arány a hajtásban. – A javuló K-kínálattal visszaesett a kontrollhoz, ill. az NP-kezeléshez képest a Ca, Mg, P, Sr, Mn, Na és B elemek koncentrációja a szénában. Az NP-trágyázás igazolhatóan javította ezzel szemben a P, S és Sr elemek beépülését a lucerna hajtásába. Utóbbi visszavezethető arra, hogy az alkalmazott szuperfoszfát 13% S, 8% P és közel 2% Sr átlagos készlettel rendelkezett, tehát S-, P- és Sr-forrásul szolgált a növény számára. – Az irodalomban közölt levéldiagnosztikai ellátottsági határértékek alkalmasak lehetnek a lucerna tápláltsági állapotának és közvetetten a talaj tápelem-szolgál-tatásának megítélésére, így a trágyaigényének becslésére is. Kísérletünkben a zöldbimbós korú szénában a kielégítő ellátottságot a 3,5% feletti N-; 2,5% feletti K- és a 0,3% feletti átlagos P-tartalom jelentette, összhangban az irodalomban fellelhető közlésekkel.