Affiliation:
1. Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság Nyíregyháza, Bujtos u. 2–4., 4400 Magyarország
2. Sárospataki Református Hittudományi Egyetem Sárospatak Magyarország
3. Debreceni Egyetem, Humán Tudományok Doktori Iskola, Pszichológia Doktori Program Debrecen Magyarország
4. Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Pszichiátriai Osztály Szombathely Magyarország
5. Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Budapest Magyarország
6. Belügyminisztérium Budapest Magyarország
Abstract
Bevezetés: Világszerte nagy figyelmet fordítanak a dohányzásra
mint legfőbb megelőzhető halálokra, ugyanakkor szakmacsoportok szerinti
prevalenciájáról keveset tudunk. Célkitűzés: A rendvédelem
területén a dohányzás előfordulási gyakoriságának felmérése, valamint a
dohányzási status és a szubjektív egészségi állapot összevetése.
Módszer: Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei
Rendőr-főkapitányság hivatásos állományú tagjai között kvantitatív, papíralapú
felmérés. Keresztmetszeti vizsgálat (N = 1704; átlagéletkor: 39,2 év; SD: 8,12;
nő: 13,7%; férfi: 86,2%). Eredmények: A vármegyében a rendőrök
32,3%-a dohányzik, a férfiak 32,8%-a, míg a nők 29,1%-a. 24,3% már leszokott a
dohányzásról, és 43,4% sohasem dohányzott. A munkarend tekintetében a dohányzás
prevalenciája a váltásos 1. (12/24) munkarendben dolgozók esetében a
legmagasabb: 36,3%. A dohányzók között a hivatali (napi 8 óra) munkarendben
dolgozók aránya a legkisebb: 23,8%. A szubjektív egészségi állapot és a
dohányzási status közötti összefüggés nem szignifikáns, de tendeciózusnak
mondható (Kruskal–Wallis: p = 0,054). A dohányzóknál amellett, hogy jónak
minősítik egészségi állapotukat, az átlagérték alacsonyabb (M: 3,96; SD: 0,61).
Akik soha nem dohányoztak (M: 4,03; SD: 0,60), vagy akik már leszoktak a
dohányzásról (M: 4,04; SD: 0,61), szintén jónak érzik egészségi állapotukat.
Következtetés: A rendvédelemben dolgozók dohányzási
prevalenciája magasabb a magyar népességi adatok viszonylatában és a nemzetközi
rendvédelmi területen történő összehasonlításban. Az egészségfejlesztési
programoknak továbbra is kiemelten kell kezelniük a dohányzás leszoktatását
segítő intervenciókat. Orv Hetil. 2024; 165(15): 584–594.
Reference41 articles.
1. 1 National Center for Chronic Disease Prevention and Health Promotion (US), Office on Smoking and Health. The health consequences of smoking - 50 years of progress: A report of the Surgeon General. Centers for Disease Control and Prevention (US), Atlanta, GA, 2014. Available from: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK179276/ [accessed: Jan 26, 2024].
2. 2 Kovács G, Horváth I. (eds.) Smoking and quitting. [Kovács G, Horváth I. (szerk.) Dohányzás és leszokás.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2020. [Hungarian]
3. 3 GBD 2019 Tobacco Collaborators. Spatial, temporal, and demographic patterns in prevalence of szmoking tobacco use and attributable disease burden in 204 countries and territories, 1990-2019: a systematic analysis from the Global Burden of Disease Study 2019. Lancet 2021; 397(10292): 2337-2360. Erratum: Lancet 2021; 397(10292): 2336.
4. 4 World Health Organization. WHO report on the global tobacco epidemic, 2017: monitoring tobacco use and prevention policies. Geneva, 2017. Available from: https://www.who.int/publications/i/item/9789241512824 [accessed: Jan 25, 2024].
5. National, regional, and global prevalence of cigarette smoking among women/females in the general population: a systematic review and meta-analysis;5 Jafari;Environ Health Prev Med,2021