A krónikus obstruktív tüdőbetegség miatt fenntartó inhalációs kezelésben részesült betegek epidemiológiai és terápiás jellemzői 2011 és 2019 között Magyarországon

Abstract

Bevezetés: A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) morbiditása és mortalitása a világon és hazánkban is emelkedik. A betegség kezelésének alapja a fenntartó inhalációs terápia és a betegek ezzel szembeni jó adherenciája, de hazánkban a kezelt betegek tekintetében kevés adattal rendelkezünk. Célkitűzés: A COPD miatt 2011 és 2019 között kezelt betegek főbb epidemiológiai és terápiás jellemzőinek meghatározása és ezek összehasonlítása. Módszerek: A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisának használatával vizsgáltuk a 2011 és 2019 között fenntartó inhalációs kezelés alatt álló COPD-s betegek adatait (>40 év, az adott évben vagy az azt megelőző bármelyik évben J44-es BNO-kódra felírt fenntartó inhalációs gyógyszert váltott ki minimum 1 alkalommal, melyet kevesebb mint 1 éven belül követett még két további kiváltás). A betegek adatai a bekerülés évétől kezdve minden évben elemzésre kerültek. A betegek korát, nemét, inhalációs kezelési sémáit, a fenntartó inhalációs kezeléssel szembeni adherenciát (gyógyszerkiváltás alapján) és a retard oralis teofillinkészítmények kiváltását hasonlítottuk össze évenként (khi2-próba). Eredmények: Összesen 227 251 beteg adatait elemeztük (2011–2019: 81 308–160 241 fő/év). 2011-ben a 70 év feletti és férfi betegek, míg 2019-ben a 60–69 éves és női betegek voltak többségben. Az egykomponensű, hosszú hatású hörgőtágítót és az inhalációs kortikoszteroidot kiváltó betegek aránya a megfigyelési időszakban csökkent, míg a kettős bronchodilatatorok kiváltása megjelent és fokozatosan emelkedett. A betegek csak valamivel több mint felének esetében (2019: 51,6%) volt jó a fenntartó inhalációs kezeléssel szembeni adherencia (>180 nap/év). Az oralis teofillinkészítményt kiváltók száma nem csökkent (2019-ben a kiváltók aránya: 32%). Megbeszélés: 2011 és 2019 között a fenntartó inhalációs kezelés alatt álló COPD-s betegek száma elmarad a regisztrált betegek számától. A fenntartó inhalációs terápiával szembeni adherencia a betegek jelentős részében nem megfelelő. Az oralis teofillinkészítményeket kiváltók aránya magas. Következtetés: A COPD-s betegek fenntartó inhalációs kezelésével szembeni adherencia javítása szükséges, hogy hazánkban a betegség prognózisa kedvezőbb legyen. Orv Hetil. 2024; 165(9): 338–345.