Affiliation:
1. Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, II. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum Pécs, Pacsirta u. 1., 7624 Magyarország
Abstract
Bevezetés: A palliatív ellátás javítja a krónikus, progresszív
betegségben szenvedő, súlyos állapotú betegek életminőségét.
Célkitűzés: Célunk volt, hogy felmérjük a belgyógyászati
osztályunkon kezelt, krónikus, progresszív betegségben szenvedő, súlyos állapotú
betegek palliatív ellátásának szükségességét és a betegek jellemzőit.
Módszer: Retrospektív tanulmányunk a 2020. január 1. és
2024. január 31. között klinikánkra a Sürgősségi Betegellátó Osztályról felvett,
palliatív konzíliumba referált betegek betegségjellemzőit, a klinikai diagnózis
és a palliatív ellátás időpontjait, a betegek felvételének okát, állapotukat,
tüneteiket, esetleges haláluk helyét és idejét vizsgálta.
Eredmények: A 197 beteg átlagéletkora 71 év volt, 45%-uk
volt férfi. Daganatos betegségben 95, egyéb krónikus, progresszív betegségben
5%-uk szenvedett. Az elsődleges daganat leggyakoribb helye a tüdő, a vastagbél
és az emlő volt. A nem daganatos betegek szervelégtelenségben vagy neurológiai
kórképben szenvedtek. Korai palliatív ellátásban a daganatos betegek 4%-a
részesült. A betegek funkcionális stádiumának átlaga ECOG 3,4, illetve a
Karnofsky-index szerint 24% volt. A vezető tünetek a fájdalom, az étvágytalanság
és a fulladás voltak. Daganatos betegeknél a diagnózis és a palliatív gondozás
kezdete között eltelt idő átlaga 110 hétnek bizonyult, 17%-uknál a két időpont
megegyezett. A palliatív gondozás kezdete és a klinikai palliatív konzílium
között átlagosan 26 nap telt el, 71%-uknál a két időpont megegyezett. Családi
megbeszélés a betegek 33%-ánál valósult meg, mely alacsony arány részben a
COVID–19-pandémia alatti beteglátogatási korlátozásoknak tudható be. A vizsgálat
végéig a betegek 88%-a elhunyt, csupán 27%-a az otthonában. A palliatív ellátás
kezdete és a halál időpontja között átlagosan 82 nap telt el.
Megbeszélés: Eredményeink azt mutatják, hogy a palliatív
ellátási igényű betegek tüneti terhei jelentősek. A daganatos betegek diagnózisa
sokszor késői, korai palliatív ellátásuk ritkán történik meg, palliatív
gondozásba későn kerülnek, és sokszor nem az otthonukban halnak meg, ahol utolsó
időszakuk eltöltését preferálnák. A nem daganatos, krónikus progresszív
kórképben szenvedőknél ritkán gondolunk a palliatív ellátás szükségességére.
Következtetés: A krónikus, progresszív betegségben
szenvedők korai palliatív ellátása javítja az életminőségüket. Orv Hetil. 2024;
165(26): 1010–1016.
Reference24 articles.
1. 1 Frank N, Csikós Á. Practical application of steroids in palliative therapy. [Szteroidok gyakorlati alkalmazása a palliatív terápiában.] Orv Hetil. 2022; 163: 294-300. [Hungarian]
2. 2 Benyó G, Lukács M, Busa Cs, et al. Current situation of palliative care in Hungary. Integrated palliative care model as a breakout possibility. [A magyarországi palliatív-hospice ellátás helyzete, kihívásai, kitörési pontjai.] Magy Onkol. 2017; 61: 292-299. [Hungarian]
3. Early palliative care for patients with metastatic non-small-cell lung cancer;3 Temel;N Engl J Med,2010
4. 4 Busa Cs, Zeller J, Csikós Á. Prevailing opinions and knowledge about end-of-life decision making within the Hungarian population. [Életvégi kívánalmakkal és döntésekkel kapcsolatos vélemények és ismeretek a magyar társadalomban.] Kharón 2022; 22: 9-26. [Hungarian]
5. 5 Busa Cs, Zeller J, Csikós Á. Who should decide at the end of life? International practice of advance care planning and possibilities for adaptation in Hungary. [Ki döntsön az élet végén? Az ellátás előzetes tervezésének nemzetközi gyakorlata és hazai lehetőségei.] Orv Hetil. 2018; 159: 131-140. [Hungarian]