A különböző eredetű fertőzött sebek negatív nyomású sebkezelése során észlelt bakteriális flóra eltérése pálcás és szivacsmintás tenyésztések során

Abstract

Bevezetés: A sebekben jelen lévő kórokozók különböző sebességgel növekednek, kölcsönhatásba léphetnek egymással, hogy elősegítsék a szaporodásukat, és biofilmképző tulajdonságaik révén kolóniákat képeznek, gátolva az antibiotikumok hatékonyságát és a sebgyógyulást. A negatív nyomású sebkezelés csökkenti a seb baktériumterhelését. Célkitűzés: Tanulmányunk célja volt, hogy felmérjük a pálcika- és szivacsmintás tenyésztések közötti esetleges eltéréseket a fertőzött sebek negatív nyomású kezelése során, továbbá hogy megvizsgáljuk, különbségek esetén a szivacstenyészetből kimutatott további kórokozók milyen mértékben befolyásolhatják a sebgyógyulást és a sebkezelést. Módszer: 2018. január 1. és 2021. december 31. között összesen 147 beteg (88 férfi és 59 nő) adatait dolgoztuk fel. A retrospektív vizsgálatban 77 traumatológiai-ortopédiai, 49 általános sebészeti és 21 érsebészeti beteg adatainak elemzése történt. Eredmények: A pálcás és a szivacsmintás tenyésztések alapján traumatológiai-ortopédiai betegeknél 39%-ban, sebészeti esetekben 53,1%-ban, érsebészeti beavatkozásoknál 66,7%-ban mutatkozott eltérés. Figyelembe véve a tenyésztési eltéréseket, a sebzárás vagy a bőrrel való implantáció lehetősége a traumatológiai-ortopédiai betegeknél 85,6%, sebészeti esetekben 62,5%, érsebészeti beavatkozásoknál csupán 33,3% volt. A többi esetben nyitott sebkezelés történt. Megbeszélés: A csak a bőrflórára jellemző baktériumok okozta fertőzés esetén a seb jobban gyógyult, mint a polimikrobás flóránál. A legrosszabb gyógyhajlamot a multirezisztens kórokozók idézték elő. A polimikrobás és multirezisztens kórokozókat is tartalmazó sebek esetében a nyitott sebkezelés jobbnak bizonyult. A Gram-negatív, főleg biofilmképző patogén kórokozók hátráltatták a bőr megtapadását, vagy elősegítették annak lelökődését. A tenyésztések pozitivitása ellenére jó sebgyógyulást és magas sebzáródási arányt értünk el a negatív nyomású terápiával, a seb keletkezési típusától függetlenül. Következtetés: A negatív nyomású kezelés során a szivacsmintás tenyésztések többletinformációt hordozhatnak a pálcás mintavételhez képest. A szivacsból kitenyésztett, döntően Gram-negatív kórokozók módosíthatják a kezelés során az antibiotikumválasztást és a sebkezelést. Orv Hetilap. 2024; 165(2): 59–68.