Affiliation:
1. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Ortopédiai Klinika Budapest, Üllői út 78/b, 1082 Magyarország
2. Természettudományi Kutatóközpont, MS Proteomika Kutatócsoport Budapest Magyarország
Abstract
Bevezetés: A periprotetikus infekciók ellátása jelentős kihívás
elé állítja az operáló orvost, mind diagnosztikai, mind terápiás tekintetben. Az
utóbbi években a mozgásszervi kutatások során egyre növekvő figyelmet kaptak az
extracellularis vesiculák. Az extracellularis vesiculák által szállított
fehérjék tömegspektrometrián alapuló azonosítása fontos lépés, mely segíthet
megérteni a védekezési folyamatban betöltött biológiai funkcióikat.
Célkitűzés: Vizsgálatunk célja volt az akut és a krónikus
fertőzött mintákból izolált extracellularis vesiculák fehérjetartalmának
megismerése, azonosságok és különbségek keresése – az „egy legjobb biomarker”
megtalálása helyett a lehető legtöbb, detektálható mennyiségben jelen lévő
extracellularis vesiculába zárt fehérje vizsgálata és biológiai folyamatokba
illesztése. Módszer: Prospektív, monocentrikus vizsgálatot
végeztünk, a beválasztási kritériumok a 2018-as MSIS-kritériumokon alapultak. A
vizsgálatba 13 (n = 13) beteget vontunk be, minden beteg periprotetikus infekció
miatt került műtétre. 6 (n = 6) betegnél akut purulens (akut csoport)
folyamatot, míg 7 (n = 7) betegnél ’low-grade’ infekciót (krónikus csoport)
igazoltunk. Az extracellularis vesiculák izolálása minden esetben a protézist
körülvevő synovialis folyadékból történt. A tömegspektrometriai vizsgálattal
azonosított fehérjék funkcionális alapú klaszterezésére a STRING, KEGG, Gene
Ontology adatbázisokat használtuk. A végleges vizualizáció Cytoscape 3.9.1.
szoftverrel történt. Eredmények: Az extracellularis vesiculák
feltárása után 222 db fehérjét azonosítottunk, melyek vagy az akut, vagy a
krónikus minták valamelyikének több mint felében fordultak elő. Csak az akut
minták több mint felében 50 db fehérjét; csak a krónikus minták több mint
felében 33 db fehérjét; egyszerre mindkét csoport több mint felében 86 db
fehérjét azonosítottunk. Ezek alapján készültek a funkcionális klaszterek.
Megbeszélés: A protézisfertőzések diagnosztikájában régóta
megvan a törekvés, hogy megtalálják az „egy legjobb biomarkert”, amely biztosan
különbséget tud tenni fertőzött és nem fertőzött protézislazulás között.
Következtetés: Vizsgálatunk célja nem egy újabb biomarker
kiválasztása volt, hanem az extracellularis vesiculákban szállított fehérjék
biológiai folyamatokban betöltött szerepének ábrázolása, leírása, amellyel
jobban betekinthetünk a periprotetikus infekció során zajló folyamatokba. Orv
Hetil. 2024; 165(3): 98–109.
Reference61 articles.
1. The epidemiology of revision total hip arthroplasty in the United States;1 Bozic;J Bone Joint Surg Am,2009
2. The epidemiology of revision total knee arthroplasty in the United States;2 Bozic;Clin Orthop Relat Res,2010
3. What's new in the diagnosis of periprosthetic joint infections: focus on synovial fluid biomarkers;3 Solarino;Trop Med Infect Dis,2022
4. 4 Vicenti G, Bizzoca D, Nappi V, et al. Serum biomarkers in the diagnosis of periprosthetic joint infection: consolidated evidence and recent developments. Eur Rev Med Pharmacol Sci. 2019; 23(2 Suppl): 43-50.
5. Review article: Joint aspiration for diagnosis of periprosthetic infection;5 Yee;J Orthop Surg (Hong Kong),2013