Author:
Abdorhim Hamed,Bayoumi Hamuda Hosam E. A. F.,Khalif A. Abdoussalam,Oldal Bálint,Kecskés Mihály,Heltai György
Abstract
Tenyészedény-kísérletet
folytattunk egy kommunális szennyvíziszap növény-talaj rendszerben való
alkalmazási lehetőségeinek modellezésére egy Magyarországon köztermesztésben
lévő, ellenálló étkezési szárazbabfajtával, mivel a szennyvíziszapok nagy
tápelemtartalmuk miatt a növénytápláláshoz kedvezően járulhatnak hozzá.
Üvegházi modellkísérletben neveltünk ellenálló Albamax fajtájú étkezési
szárazbab
(Phaseolus vulgaris
L.) növényeket; szennyvíziszapot különböző
arányban tartalmazó talajkultúrákban, majd 50 napos tenyészidőszak után a talaj
mikroorganizmus-közösségének állapotjelzőit elemeztük, az említett bab
jelzőnövénnyel. Megállapítottuk, hogy az iszapadagolás minden esetben növelte a
kontrollhoz képest az összes csíraszámot, különösen 30% iszaptartalom felett. A
kitenyészthető mikrobák között a rizoszférában minden szennyvíziszap-adagnál a
baktériumok, különösen a Gram-negatív típusúak dominálták, mely jelenség azzal
magyarázható, hogy e csoportban sok fermentatív (fakultatív anaerob)
mikroszervezet fordul elő. Az iszapadagolás következtében megnőtt a
redoxpotenciál és a hidrolitikus talajenzimek aktivitása (dehidrogenáz,
kataláz, proteáz, ureáz, β-glükozidáz és foszfatáz), s ezt a jelenlévő
nehézfémek számottevően nem gátolták. Az iszapkezelés kedvezően hatott a
növények fejlődésére, különösen a magasabb iszapkoncentrációknál (70-80%) nőtt
meg a hajtás/gyökér arány, azaz fokozódott a zöldtömeg felhalmozása. Az iszapok
rövid távú alkalmazásával ily módon a talaj termékenységére és fizikai, kémiai,
valamint biológiai tulajdonságaira kedvezően ható módszerhez juthatunk.
Subject
Soil Science,Agronomy and Crop Science
Cited by
1 articles.
订阅此论文施引文献
订阅此论文施引文献,注册后可以免费订阅5篇论文的施引文献,订阅后可以查看论文全部施引文献