A gyermekszívsebészeti beavatkozás hosszú távú hatásai a pszichológiai fejlődésre-Reference-Cited by-同舟云学术

A gyermekszívsebészeti beavatkozás hosszú távú hatásai a pszichológiai fejlődésre

Published:2020-10-18 Issue:42 Volume:161 Page:1787-1796
ISSN:0030-6002
Container-title:Orvosi Hetilap
language:
Short-container-title:OH

Author:

Czobor Nikoletta Ráhel¹²,Ocsovszky Zsófia³,Csabai Márta³,Róth György¹⁴,Konkolÿ Thege Barna⁵⁶,Ablonczy László⁴,Székely Edgár⁷,Gál János⁸,Székely Andrea⁸

Affiliation:

1. 1 Doktori Iskola, Semmelweis Egyetem, Budapest

2. 2 Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Budapest, Róbert Károly krt. 44., 1134

3. 3 Általános Orvostudományi Kar, Személyiség-, Klinikai és Egészségpszichológiai Tanszék, Szegedi Egyetem, Szeged

4. 4 Gyermekkardiológiai Osztály, Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Budapest

5. 5 Waypoint Centre for Mental Health Care, Waypoint Research Institute, Penetanguishene, Ontario, Kanada

6. 6 Department of Psychiatry, University of Toronto, Toronto, Ontario, Kanada

7. 7 Gyermekszív Központ, Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Budapest

8. 8 Általános Orvostudományi Kar, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Semmelweis Egyetem, Budapest

Abstract

Absztrakt: Bevezetés: A korai életkorban szívsebészeti beavatkozáson átesett gyermekek fejlődése során fellépő viselkedési diszfunkciók jelentősen függenek a perioperatív szakban átélt eseményektől. Célkitűzés: A jelen vizsgálat célja, hogy feltárja a hosszú távú viselkedési változásokat a szívsebészeti beavatkozáson átesett gyermekek körében, és leírja azokat a perioperatív állapotokat, melyek befolyásolhatják a későbbi megküzdési mechanizmusokat. Módszer: 80, szívműtéten átesett és 62 egészséges kontroll adatait elemeztük. A pszichológiai status felmérése a vizsgálati időszakban a Megküzdési Módok Kérdőív, illetve a Gyermekviselkedési Kérdőív önértékelő kérdéssorának segítségével, míg a perioperatív adatok felvétele az intézeti adatbázisból retrospektíven történt. Eredmények: Az operált gyermekek körében mind a problémamegoldó, mind az érzelemközpontú megküzdési főskála szignifikánsan alacsonyabb értékeket mutatott az egészséges kontrollcsoporthoz képest. A Gyermekviselkedési Kérdőív önértékelő változata sem internalizáció, sem externalizáció tekintetében nem mutatott szignifikáns eltérést. A hosszú időn át inkomplett keringéssel rendelkező betegek és a kontrollcsoport között szignifikáns eltérést figyeltünk meg az érzelemközpontú megküzdés, illetve a szomatizáció terén, míg az acyanoticus és a kontrollcsoport között a problémaközpontú megküzdés alskáláin (problémaelemzés, alkalmazkodási képesség). A többszöri műtét mind az érzelem-, mind a problémaközpontú megküzdés alacsonyabb fokú aktivációjával összefüggést mutatott, és a hosszú kórházi tartózkodással együtt egy menekülő-elkerülő magatartásforma kialakulásához vezetett. Következtetés: Úgy tűnik, hogy a kialakult maladaptív viselkedési mechanizmusok jellege jelentősen függ az inkomplett keringés fennállásának időtartamától, a műtétek számától és a kórházi tartózkodás hosszától. A megküzdési stratégiák mozgósítása legfőképp csökkent érzelem- vagy problémaközpontú válaszkészségben, illetve a szomatizációs tendenciák és a menekülő-elkerülő magatartásforma felerősödésében nyilvánul meg. Orv Hetil. 2020; 161(42): 1787–1796.

Publisher

Akademiai Kiado Zrt.

Subject

General Medicine

Link

https://akjournals.com/downloadpdf/journals/650/161/42/article-p1787.xml