Affiliation:
1. 1 Alkalmazott Egészségtudományi Intézet, Fizioterápia Tanszék, Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Budapest
2. 2 Alapozó Egészségtudományi Intézet, Morfológiai és Fiziológiai Tanszék, Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Budapest, Vas u. 17., 1088
Abstract
Absztrakt:
Bevezetés: Az ülő életmód nemcsak számos krónikus betegség,
valamint a multimorbiditás kockázatát növeli, de az idős személyek hamarabb
elveszítik funkcionális önállóságukat is. Az ülő életmód csökkentését célzó
intézkedések megtervezéséhez fontos az ülő életmóddal kapcsolatos tényezők
ismerete. Célkitűzés: Leírni az ülő tevékenységek formáit és
időtartamát, továbbá az ülő életmóddal kapcsolatban álló szociodemográfiai,
egészségi, valamint életmódbeli tényezőket a fővárosban és vonzáskörzetében lévő
idősotthonokban élő, járásképes idős emberek körében. Módszer:
A kutatásban részt vevő 248 személy körében kérdőívvel felvett adatainkat
logisztikus regresszióval elemeztük. Eredmények: Az ülő életmód
összesen 159 személyre, a minta 64,1%-ára volt jellemző. Mintánkban az ülő
életmóddal a dohányzás, az időskorra jellemző krónikus betegségek száma, az
intézményben élés időtartama és a járási segédeszköz használata mutatott
összefüggést. Következtetés: Azokra az idősotthonban élő idős
emberekre jellemző az ülő életmód, akik több krónikus betegségben szenvednek,
régebben költöztek be az intézménybe, és dohányoznak. Ezért a vezető döntéshozó
pozícióban dolgozó diplomás szakembereknek elsősorban az ő körükben kell
erőfeszítéseket tenniük az ülő életmód megváltoztatására: tájékoztatással,
felvilágosítással, érdeklődésüknek és állapotuknak megfelelő programok
felkínálásával. Orv Hetil. 2020; 161(28): 1175–1180.