Affiliation:
1. 1 Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház, Sebészeti Osztály, Kaposvár, Tallián Gyula u. 20–32., 7400
2. 2 Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház, Hematológiai Osztály, Kaposvár
3. 3 Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház, Patológiai Osztály, Kaposvár
4. 4 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Patológiai Intézet, Pécs
Abstract
Összefoglaló. Az akut myeloid leukaemia ellátása primeren
hematológiai feladat, relapsusa során is ritka a sebészeti szövődmény.
Esettanulmányunkban egy 46 éves férfi beteget mutatunk be, akinél rutinvérvétel
során felfedezett akut promyelocytás leukaemia miatt történt hematológiai
kezelés. Alapbetegsége komplett molekuláris remisszióba jutott, ezt követően
fenntartó kezeléseket kapott, de betegsége kiújult. Reindukciós kezelést
követően fehérvérsejtszáma normalizálódott, de nem jutott molekuláris
remisszióba. További kezelés után a férfi testvérétől gyűjtött őssejttel allogén
csontvelő-transzplantáció történt. Közel egy éve molekuláris remisszióban volt a
beteg, amikor jelentkeztek jobb alhasi panaszai neutropenia, a C-reaktív protein
magas értéke és pozitív hasi ultrahang mellett. Akutan laparoszkópos módszerrel
távolítottuk el a láthatóan gyulladt féregnyúlványt. A hisztológiai feldolgozás
során az akut promyelocytás leukaemia manifesztációja igazolódott. Tekintettel
arra, hogy közben csontvelői relapsus is kialakult, újabb reindukciós kezelés,
és másik testvérétől vett őssejtekkel ismételten allogén
csontvelő-transzplantáció történt. Az általunk ismert irodalomban appendicitis
képében jelentkező akut promyelocytás leukaemia relapsusáról nem találtunk
közleményt, ezért tartottuk esetünket publikációra érdemesnek. Orv Hetil. 2020;
161(51): 2171–2174.
Summary. The treatment of acute myeloid leukemia is primarily
hematological. Surgical complications are rare even during relapse. We present
the case of a 46-year-old man who was diagnosed with acute promyelocytic
leukemia after a routine blood test. Following hematological treatment,
molecular remission was achieved, and he was on maintenance therapy, when his
leukemia relapsed. He received re-induction treatment and his white blood cell
count normalised, however, molecular remission was not reached. After further
treatment, allogeneic bone marrow transplantation was performed with stem cells
collected from his brother. He developed right lower quadrant abdominal pain
with neutropenia, elevated C-reactive protein and abdominal ultrasound report
showed thickened appendix after nearly one year of molecular remission. We
performed en emergency laparoscopic appendicectomy to remove the inflamed
appendix. Histology confirmed acute promyelocytic leukemia manifestation in the
appendix. Given the repeated bone marrow relapse, he received re-induction
treatment and allogeneic bone marrow transplantation again with stem cells
collected from his another brother. To the best of our knowledge, no previous
report in the literature can be found of appendicitis mimicking relapse of acute
promyelocytic leukemia, thus, this case report holds merit for publication. Orv
Hetil. 2020; 161(51): 2171–2174.