A „silent” jódprofilaxis csak részben korrigálja a jódhiányt: a magyar történet (1970–2020)

Abstract

Összefoglaló. A szerző a bevezetőben emlékeztet a több mint 50 évvel korábbi publikációjára (Orv Hetil. 1968; 109: 360–363) és annak utóéletére: az 1970-es években megállt a jódprevenció fejlődése. Ezt követően ismerteti az utóbbi 50 év jódellátottságra vonatkozó fontosabb hazai eredményeit. A számszerű adatok szerint az iskolás gyermekek, várandós anyák, idősek és újszülöttek jódellátottságára, valamint az anyatej jódtartalmára vonatkozó sorozatvizsgálatok az ezredforduló előtt egybehangzóan enyhe, illetve mérsékelt jódhiányra utaltak. Az utóbbi két évtizedben egyre többször váltak adekváttá az ugyanezen kategóriák jódellátottságát jelző eredmények. A szabályozatlan jódozottsó-forgalom (fakultatív jódprevenció) ellenére, valószínűleg a sikeres felvilágosítási kampányok miatt, a lakosság jódellátottsága határozottan javult. Ezt a szituációt nevezik „silent” profilaxisnak. Ezzel a módszerrel nem lehet a jódhiányt teljesen felszámolni. A legnagyobb kockázatot a várandós anyák (közel felének!) hiányos jódpótlása jelenti az utódok agyfejlődésének veszélyeztetése miatt. A befejezésben az EUthyroid Consortium „Krakkói kiáltvány”-ának (2018) rövid ismertetése tartalmazza a teendőket. A kötelező jódprevencióhoz a nem jódozott sót ki kell váltani jódozott sóval szinte minden élelmiszerben. A graviditás alatt megnövekedett igényt az élelmiszerekben lévő jód gyakran nem fedezi, ilyenkor több jódpótlásra van szükség. Az egészségügyi szerveknek meg kell valósítaniuk a jóddúsító program összehangolt, rendszeres monitorozását és kiértékelését a lakosság optimális jódellátottságának biztosításához. Orv Hetil. 2020; 161(50): 2107–2116. Summary. In the introduction, the author reminds the readers of his publication presented more than 50 years ago in the same journal („Data to the present state of the goiter problem in Hungary”, 1968) and of its afterlife: the development of iodine prevention stopped in the 1970s. Then the major Hungarian results are reviewed related to the iodine supply gained in the latter 50 years. Numerical data are presented showing mild or moderate iodine deficiency according to the results of a range of screening studies among schoolchildren, pregnant women, elderly people and newborns as well as by iodine content of breast milk before the millennium. In the same categories, the data indicating the level of iodine supply became increasingly adequate in the recent two decades. The iodine supply of the people improved markedly, in spite of unregulated iodized salt trade (facultative prevention), presumably because of the successful public-information campaigns. This situation is called “silent” prophylaxis. The total eradication of iodine deficiency is impossible with this method. The highest risk is the deficient iodine supply of pregnant women (almost the half!) due to the endangerment of the offspring’s brain development. In the end, a brief review of the Krakow Declaration on Iodine of the EUthyroid Consortium comprises the round of the duties. To the mandatory iodine prevention, iodized salt should replace non-iodized salt in nearly all food productions. During pregnancy, the increased need for iodine is frequently not covered by food sources, more iodine supplement is needed. Health authorities should perform harmonized monitoring and evaluation of fortification programs at regular intervals to ensure optimal iodine supply to the population. Orv Hetil. 2020; 161(50): 2107–2116.