Affiliation:
1. 1 Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest
2. 2 Gazdálkodástani Doktori Iskola, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest
3. 3 Általános Orvostudományi Kar, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Semmelweis Egyetem, Budapest
4. 4 Élettani Szabályozások Kutatóközpont, Óbudai Egyetem, Budapest
5. 5 Központi Statisztikai Hivatal, Budapest
6. 6 Prémium Posztdoktori Kutatói Program, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest
Abstract
Absztrakt:
Bevezetés: A betegségek jelentősen befolyásolhatják az egyének
munkaképességét, beleértve a munkából való hiányzást (absenteeism) és a csökkent
hatékonyságú munkavégzést (presenteeism). Célkitűzés: A hazai
felnőtt lakosság egészséggel összefüggő munkaképességének felmérése és lakossági
normaértékek kialakítása a munkaképességre és tevékenységcsökkenésre vonatkozó
(WPAI-) kérdőívvel. Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves
vizsgálatot végeztünk 2019-ben reprezentatív felnőtt lakossági minta (n = 2023)
bevonásával. Felmértük a résztvevők szociodemográfiai jellemzőit. A válaszadók
munkaképességét a WPAI-kérdőívvel, egészségi állapotát az EQ-5D-3L-kérdőívvel és
az Európai Minimum Egészség Modul (MEHM) kérdéseivel vizsgáltuk.
Statisztikai analízis: Leíró statisztikai elemzéseket
végeztünk, Mann–Whitney-, illetve Kruskal–Wallis-teszttel vizsgáltuk az
alcsoportok közötti különbségeket. Spearman-féle rangkorrelációval elemeztük a
WPAI kapcsolatát az életkorral és az EQ-5D-3L-indexszel.
Eredmények: A fizetett munkaviszonyban levők (n = 1194,
59%) közül 70 fő (6%) hiányzott a munkából a felmérést megelőző héten, ez
átlagosan heti 1,9 (SD = 8,5) óra munkaidő-veszteséget jelent. Presenteeism 166
főnél (14%) fordult elő. A WPAI-absenteeism átlagosan 3,6%, a presenteeism 4,4%,
a napi tevékenységek hatékonyságának csökkenése a teljes mintában 9,5% volt. Az
absenteeism nem korrelált az életkorral, és nem különbözött jelentősen a
vizsgált szociodemográfiai jellemzők szerint. A presenteeism a dolgozó
nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok és a részmunkaidősök körében volt a legmagasabb.
A presenteeism közepes (r = –0,379), az absenteeism gyenge (r = –0,113)
kapcsolatot mutatott az EQ-5D-3L-indexszel. Közepes, illetve erős korrelációt
találtunk a napi tevékenységek hatékonysága és az életkor (r = 0,412), valamint
az EQ-5D-3L-index (r = –0,592) között. A MEHM szerinti állapotok
rosszabbodásával szignifikánsan rosszabb WPAI-eredményeket mértünk.
Következtetés: Kutatásunk elsőként nyújt hazai lakossági
referenciaértékeket az egészséggel összefüggő munkaképességről a
WPAI-kérdőívvel. A presenteeism területén jelentkező munkaképesség-csökkenés
fokozott figyelmet érdemel a munkáltatók, a munkaügyi, egészségügyi és szociális
szektor részéről. Orv Hetil. 2020; 161(36): 1522–1533.