Hydrops foetus universalis – a retrospective study

Abstract

A szerzők a hydrops foetus előfordulási gyakoriságát, létrejöttének okait vizsgálták. Öt év alatt 555 foetalis és neonatális autopsziás vizsgálatot végeztek. Hydropsot igazoltak 28 magzatnál. Három esetben Rh-izoimmunizáció állt a háttérben, 25 foetusnál nem immun hydrops került megállapításra. Huszonöt esetben sikerült a hydrops kiváltó okát tisztázni, az ok 3 esetben felderítetlen maradt. Tizenkét esetben középidős spontán vetélés, illetve in utero elhalás történt, míg 12 foetusnál orvosi indok alapján történt a terhesség terminálása. Emellett 4 újszülöttkorban meghalt beteget is vizsgáltak. Az orvosi indok alapján történő terhességmegszakításnál a foetusok átlagos kora a 16. és a 20. gesztációs hét között volt, míg a középidős spontán vetélés és in utero elhalás esetén ez a 24. terhességi hetet jelentette. A patológiai vizsgálat valamennyi esetben a terhességi korhoz képest várható testsúlynövekedését, periferiás oedemát, ascitest, illetve hydrothoraxot igazolt. Az esetek felében hydropericardium is látható volt. Hepatosplenomegália, cardiomegália, pulmonális hypoplasia, fokozott extramedulláris hemopoezis, placenta oedema valamennyi esetben megfigyelhető volt. A nem immun hydrops hátterében a következő rendellenességeket találták: 4 esetben cardiális malformatiót, 1 esetben szkeletális rendellenességet, 3 foetusnál kromoszómarendellenességet, 2 foetusnál cysticus hygromát, 3 esetben iker-iker transzfúzióval járó monochorialis diamnialis ikerterhességet, 7 esetben infekciót, 1 foetusnál sacrococcygeális teratomát. Két esetben a kiváltó ok anyai betegséget jelentett. A klinikai és patológiai diagnózisokat összehasonlítva megállapították, hogy a nem immun hydrops kórokával kapcsolatban csupán 3 esetben volt teljes egyezés a klinikai véleménnyel. A patológiai vizsgálat által feltárt kórokot az öröklődés, terápiás lehetőségek mérlegelése szempontjából 10 esetben szignifikánsnak véleményezték. A szerzők kiemelik nem immun hydrops esetén a részletes patológiai vizsgálat szükségességét, a klinikai vizsgálatokkal való korreláció meghatározásának fontosságát, a szerológiai vizsgálatok jelentőségét és a társszakmákkal való együttműködés szükségességet a hydropsos magzatokkal kapcsolatos további teendők meghatározása érdekében.