Peripheral arterial obliterative disease and physical activity

Abstract

Az arteriosclerosis obliterans az atherothrombosis egyik karakterisztikus klinikai manifesztációja. Előfordulása 2–3%, tehát Magyarországon 2–300000 beteggel kell számolni. Gyakori az együttes előfordulása a coronariasclerosissal és a carotisrendszer atherothromboticus megbetegedésével. A perifériás obliterativ verőér-megbetegedés terápiájában a rendszeres fizikai tréning alapvetően fontos. Az arteriosclerosis obliterans kezelése a társult atheroscleroticus betegségek előfordulását, illetve kimenetelét is befolyásolja. A rendszeres fizikai tréning fő célja a perifériás érbetegek életminőségének javítása, az alsó végtagok funkcionális kapacitásának növelése. A reguláris, egyénre szabott járatás, tornagyakorlatok több olyan folyamatot indítanak el a szervezetben, melyek az atherosclerosis kialakulását, tovahaladását gátolják. Tréning alatt számolni kell a stenoticus érszakasz nyomásgrádiens-növekedéséből és a kollaterálisok megnyílásából álló hemodinamikai változásokkal, az endothel diszfunkció javulásával, a terhelésre jó irányba módosuló vascularis válasszal. A kórképet jellemző diszlipidémiát kedvezően befolyásolja; az LDL-koleszterint csökkenti, a HDL-t növeli. Jótékonyan befolyásolja a vér reológiai tulajdonságait is. A vázizomzatban strukturális változásokat hoz létre, az anyagcsere oxidációs folyamatainak enzimkoncentrációját növeli, és fokozza a célzott vázizomzat rostjainak kapilláris ellátottságát. Az eddig publikált adatok szerint a claudicatio intermittens kezelésében legelőnyösebben legalább heti 3 alkalommal végzett, 30–60 percen át tartó, 5–5 perces bemelegítést és levezetést is tartalmazó, szakember által irányított 3–6 hónapos, járásgyakorlatok formájában kivitelezett tréningkurzus ajánlatos. Az otthon végzett gyakorlatok hasznossága is figyelemre méltó.