Affiliation:
1. 1 Klinikai Központ, Sebészeti Klinika, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, 7624, Pécs, Rákóczi út 2.
2. 2 Tüdőgyógyászati Osztály, Karolina Kórház, Mosonmagyaróvár
3. 3 Bioanalitikai Intézet, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pécs
Abstract
Absztrakt
Háttér: Az alapadatok hiánya az egyik fő oka annak, hogy ellentmondásosak a marihuána és a krónikus tüdősérülés közötti kapcsolat megítélése. Anekdotikus esetbeszámolók szerint a fiatal marihuánaszívók körében a spontán primer pneumothorax (SPP) gyakorisága nagyobb, s ez oki kapcsolatot vet fel. Betegek és módszer: Retrospektíve dolgoztuk fel az SPP miatt az elmúlt két évben klinikánkon kezelt 20 beteg adatait. Vizsgáltuk a demográfia és a kezelési mód szerinti információkat, figyeltük a kimenetelt. Khi-négyzet-próbát, Mann–Whitney-tesztet és Fisher-tesztet használtunk statisztikai analízisre. Nem szerinti megoszlás: 16 férfi, 4 nő, átlagéletkor 23,95 ± 4,57 év: min. 18 év, max. 32 év. Önbevallás szerint 13/20 rendszeres cannabishasználó (CH), fogyasztó volt, közülük 11 férfi, 2 nő, átlagéletkor 24,54 ± 4,77 év. Összesen 7/20 betegnek volt már korábban pneumothoraxa. Eredmények: A nem cannabishasználó (NCH) csoportban 3/7 beteg csupán mellűri drainage-ra is gyógyult. 4/7 NCH betegnél „nagy” műtétre volt szükség, mind a négy betegnél VATS-ot végeztünk. A CH csoportban 4/13 beteg csak mellkasi drainage-ra szorult. 9/13 páciens mellkasnyitást igényelt (8 VATS, 1 nyitott műtét). Rövidebb drainage-hosszot észleltünk a NCH csoportban (4,00 ± 1,00 nap NCH vs. 4,5 ± 1,73 nap CH, p = 0,651). Nagyobb volt a nem megfelelő tüdőtágulás vagy tartós áteresztés miatti operatív esetek aránya a cannabishasználó csoportban (69,23% vs. NCH 57,14%, p = 0,651). Mellkasi drainage után 2 betegnél észleltünk recidívát, egy CH, egy NCH betegnél, mindkettő VATS műtétet követően szövődménymentesen gyógyult. A CH csoportban magasabb a recidív légmell aránya (odds ratio 1,56). A szövettani vizsgálat során nem találtunk lényeges eltérést a két csoportban, az operatív esetekből 11/13 betegnél igazolódott emphysaema pulmonum. A megyei demográfiai és klinikai adatokkal egybevetve a klinikai előfordulást, a marihuánahasználók közt magasabb a légmell kockázata (odds ratio 3,86). Következtetések: A kis mintaméret ellenére úgy látszik, van kapcsolat a marihuánahasználat és a SPP közt. Azt nem tudjuk, hogy a cannabis közvetlen oka-e a légmell kialakulásának, vagy csak súlyosbít egy alapvetően meglévő gyenge tüdőparenchyma-állapotot. A fiatalok e kockázatos csoportjában agresszívebb sebészi kezelést ajánlunk, figyelembe véve a mögöttes tüdőparenchyma-károsodást és a magasabb recidívaarányt.
Reference20 articles.
1. Az inoperábilis légmell kezelésének új módszere;Molnár FT;Magy Seb,1994
2. Primary spontaneous pneumothorax: why all the confusion over first-line treatment?;Mackenzie SJ;J R Coll Physicians Edinb,2007
3. Bong lung: regular smokers of cannabis show relatively distinctive histologic changes that predispose to pneumothorax;Gill A;Am J Surg Pathol,2005
4. Bullous disease of the lung and cannabis smoking: insufficient evidence for a causative link;Tan C;Journal of the Royal Society of Medicine,2006
5. Bullectomy for “bong lung” in an 18 year-old male presenting with spontanaeus pneumothorax;Allen KAR;PNEUMON,2010