Abstract
A klímaválság elleni küzdelemben globális, országos és helyi szinten is kiemelt szerepet kap az erdősítés, amit civil szervezetek, nemzetállamok, nagyvállalatok és transznacionális szervezetek egyaránt a zászlajukra tűztek. Az ország egyik legjobban szervezett fásítási kezdeményezését esettanulmányként vizsgálva e tanulmány célja a klímaválság kontextusában létrejövő helyi szerveződések cselekvőerejének (ágenciájának) jobb megértése, különös tekintettel azok kommunikációjára, döntéshozatalára, erőforrás mobilizációjára és a közügyeket alakító képességükre. A vizsgált szerveződés kommunikációjában (keretezésében) közelebb áll a klímamozgalom mérsékeltebb ágához. Az egyén felelősségét hangsúlyozza a rendszerszintű átalakítással szemben. Szervezeti működésében törekszik a részvételiségre, ám a szervezeti hatékonyság elérése érdekében a döntéshozatal elsődleges terepe az ún. „demokratikus elnökség”, amelyben tisztújítást nem terveznek. Erőforrás mobilizációjában kiemelten épít a széleskörű társadalmi bázisára. A helyi társadalmi beágyazottságának és az online jelenlétének köszönhetően nemcsak önkénteseket képes mozgósítani, hanem pénzügyi erőforrásokra és az ültetéshez szükséges eszközökre és földterületre is szert tesz. Míg a közügyeket helyi szinten a széles társadalmi bázisának köszönhetően hatékonyan alakítja, addig a szerveződés képessége az országos és globális szakpolitika alakítására mérsékelt. Egyrészről a mozgalom helyi fókusza miatt nem céljuk az országos és nemzetközi civil szerveződésekhez való kapcsolódás és az érdekérvényesítés. Másrészről stratégiáik jellemzően együttműködőek, mintsem konfrontatívak.
Reference32 articles.
1. Ádám Zsófia–Lohász Cecília–Mihály Melinda–Molnár Zóra–Rosenfeld Annajuli–Sebály Bernadett–Vass Zsuzsanna–Zsámboki Miklós (2021): Válságból lehetőség - Lehetőségből válság: Szerveződések és önkormányzatok cselekvőképessége a koronavírus-járvány alatt. Budapest: Közélet Iskolája.
2. Benford, Robert D.–Snow, David A. (2000): Framing processes and social movements: An Overview and Assessment. Annual Review of Sociology, 26., 1., 611–639. https://doi.org/ 10.1146/annurev.soc.26.1.611.
3. Bennett, W. Lance–Segerberg, Alexandra (2012): The logic of connective action. Information, Communication & Society, 15., 5., 739–768. https://doi.org/10.1080/1369118X.2012.670661
4. Baptista, Ana Isabel; Jesudason, Sujatha; Greenberg, Molly; Perovich, Adrienne (2023): Landscape Assessment of the U.S. Environmental Justice Movement: Transformative Strategies for Climate Justice. Environmental Justice 16., 2., 111–117. https://doi.org/10.1089/env.2021.0075.
5. Biró, Marianna–Révész, A.–Molnár, Zsolt–Horváth, Ferenc (2007): Regional habitat pattern of the Danube-Tisza interfluve in Hungary I. The landscape structure and habitat pattern; the fen and alkali vegetation. Acta Botanica Hungarica, 49., 3–4., 267–303.