Abstract
Találkozzunk és csináljuk együtt! – így summázza Jacob Levy Moreno, a szociometria atyja az emberi közösségek működésének kritériumait. De mégis, mi történik akkor, amikor az egymásnak először idegen emberek találkoznak, és együtt kezdenek csinálni valamit? Mi az a változás, ami csak ezekből a helyzetekből tud megszületni, és milyen szintje, mélysége szükséges az együttlétnek, közös tevékenységnek ahhoz, hogy a csoporttöbbletből fakadó csoda megtörténjen? Mi lép működésbe ilyenkor? Van-e az emberi találkozásoknak és együttléteknek közös, működő képlete? Ugyanis, ha van, a közösségfejlesztő és csoportokkal dolgozó szakemberek, vezetők, segítő szakemberek, feltehetőleg mind alkalmazni tudják azokon a színtereken, ahol egymást nem vagy csak felületesen ismerő emberekkel dolgoznak. A közösségi munkában, ahol a közösség cselekvő aktivitás kibontakozásához segítség szükséges, a szakember biztonságát jórészt az adja a folyamat beindításában, hogy ő tudja, mitől működik. A szociálpszichológia művelői az elmúlt száz évben elméletek sorát alkották meg annak magyarázatára, hogy mi határozza meg az emberek társas viselkedését, és ez milyen kapcsolatban van a személyiség fejlődésével. Moreno újító elméleteit a csoportdinami ka és a szociometria, „az emberi kapcsolatok mérésének tudománya” területén alkotta meg, melyet terápiás gyakorlatában a pszichodráma és a szociodráma színpadain kezdett alkalmazni. Tanulmányom alapját egy lakótelepi konfliktus kezelésére létrehozott közösségfejlesztő projekt képezi, amelyben a szociodráma akcióorientált módszerét alkalmaztuk. E példán keresztül keresem a választ arra, hogy mi adja a szociodráma – és minden más akciófókuszú, találkozáson és közös tevékenységen alapuló módszer – hatékonyságát a közösségalapú fejlesztésben és a konfliktuskezelésben. Arra is rávilágítok, hogy felülről való beavatkozás esetén lehet-e a kezdeményezés ugyanúgy sikeres, mint akkor, ha mindez organikus módon, a közösség tagjainak kezdeményezésére történik.
Reference12 articles.
1. Allport, Gordon W. (2014): Az előítélet. Budapest, Osiris Kiadó.
2. Blaskó Ágnes – Durst Móni – Fóti Orsolya – Galgóczi Krisztina – Horváth Kata – Kocsi Andrea – Pados Eszter (2021): A szociodráma folyamata. In: Blaskó Ágnes – Durst Móni – Fóti Orsolya – Galgóczi Krisztina – Horváth Kata – Kocsi Andrea – Pados Eszter: Táguló realitás. A szociodráma módszere. Budapest, L’Harmattan.
3. Blaskó Ágnes–Pados Eszter (2019): „A Mérei-féle csoportcentrikus pszichodráma mint szociodráma. Metszetek, 8., https://metszetek.unideb.hu/cikk/m%C3%A9rei-f%C3%A9le-csoportcentrikus-pszichodr% C3%A1ma-mint-szociodr%C3%A1ma Letöltve: 2023. 12. 15. https://doi.org/10.18392/metsz/2019/1/4
4. Csepeli György (2001): A szociálpszichológia vázlata. Budapest, Jószöveg Műhely Kiadó.
5. Horváth Kata (2021): Szociodráma – a morenói dráma társadalomképe. In: Blaskó Ágnes – Durst Móni – Fóti Orsolya – Galgóczi Krisztina – Horváth Kata – Kocsi Andrea – Pados Eszter: Táguló realitás. A szociodráma módszere. Budapest, L’Harmattan.