Fejfájásregiszter kialakításával szerzett szegedi tapasztalataink migrénes betegek vonatkozásában

Abstract

Háttér és cél – A betegregiszterek alkalmazása elengedhetetlen a klinikai kutatásban és az orvosi gyakorlatban. A fejfájás, azon belül a migrén az egyik leggyakoribb panasz, ami jelentősen rontja a betegek életminőségét, és magas a társadalmi-gazdasági kihatása. Célul tűztük ki egy hazai fejfájásregiszter kialakítását és a regiszter adatainak előzetes elemzését. Módszerek – Munkánkhoz az országos Sclerosis Multiplex Regisztert vettük alapul, amit a Nemzetközi Fejfájás Társaság legutóbbi diagnosztikus kritériumrendszere alapján módosítottunk. Jelen klinikai vizsgálatba a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Fejfájás ambulanciáján gondozott migrénes betegek adatait vontuk be. Eredmények – A fejfájásregiszterbe 412 (363 nő és 49 férfi) migrénben szenvedő személy (313 aura nélküli és 99 aurás migrénes) adatait töltöttük fel. A vizsgálati alanyok átlagéletkora 44,1 ± 12,5 SD év volt. A migrénes fejfájás jellemzőit tekintve a következő tényezőket vizsgáltuk: lokalizáció; jelleg; intenzitás (Vizuális Analóg Skála alapján); gyakoriság (havonkénti fejfájásnapok száma); gyógyszeres terápia (akut és profilaktikus); komorbid tényezők (depresszió, anxietas, hypertonia, asthma, epilepszia), családi halmozódás, stroke előfordulása. Következtetés – Nemzetközi tapasztalatok alapján a betegregiszterek a legalkalmasabbak a strukturált betegkövetésre. A páciensek magas szakmai színvonalú, hosszú távú gondozásához elengedhetetlen regiszterek alkalmazása. A regiszterek tartalmazzák az egyes esetek részletes anamnézisét, a diagnosztikai és a terápiás adatokat, valamint nyomon követik az orvosi vizitek kapcsán történt eseményeket, módosításokat. Ezáltal egy teljes betegségtörténetet lehet digitálisan rögzíteni, és a szükséges adatokat kiemelni. A betegregiszterek széles körű elterjedése nemcsak a betegellátásban, hanem a klinikai kutatások számára is alapvető fontosságú.