Abstract
A Balaton szalinitásáról az első, az egész tóra kiterjedő elemzés 1891-ből Ilosvay Lajostól származik.
A tizenkilencedik századi úttörő munkákat a Magyar Biológiai Kutatóintézet (mai nevén HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet)
1927. évi megnyitását követően modern analitikai módszerekkel végzett nagyobb tér- és időbeli felbontású mérések követték.
A rendszeres és napjainkban is folyó monitoring az 1970-es években kezdődött a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságok, majd
a Környezetvédelmi Felügyelőségek és legújabban a Megyei Kormányhivatali Laboratóriumoknak köszönhetően. A jelen tanulmány arra
tesz kísérletet, hogy átfogó képet adjon a balatonvíz szalinitásának több mint egy évszázadot átívelő változásáról. Eredményeink
szerint az összes ion koncentráció a tó egész területén a történeti háttérnek tekinthető 450 mg/l értékről napjainkra 620-690 mg/l
körülire nőtt. Eszerint a Balaton egészen az 1980-as évek elejéig édesvízű tó volt, de ma már édes-sós átmeneti víz. Az utóbbi fél
évszázad folyamán a magnézium-ion koncentráció 0,7 mg/l, a nátrium-ion 0,6 mg/l, a klorid-ion 0,7 mg/, a szulfát-ion 1,8 mg/l,
a hidrogénkarbonát- és a karbonát-ion pedig 1,0 mg/l értékkel növekedett évente. Az összes ion koncentráció éves növekedése az 1970-es évektől
kezdődően a Keszthelyi-medencében 4,2 mg/l, a Siófoki-medencében 5,0 mg/l volt. A fő ionok közül egyedül a kalcium-ion koncentráció nem változott
a mérések kezdete óta, mert a Balatonban jelentős mértékű kalcit kiválás következik be, aminek következtében a befolyó vizek kalcium koncentrációja
kevesebb, mint felére csökken, és ez a folyamat a tavon belül is folytatódik nyugatról keletre haladva. 2010 - 2022 évek vízmérlege, valamint a befolyó
vizek átlagos kalcium-ion koncentrációi és a tóból távozó víz átlagos kalcium-ion koncentrációja közötti különbségek alapján a tóban kicsapódó
kalcit mennyiségében évente nagy különbségek voltak, a legkisebb 25 ezer tonna/év, a maximum 125 ezer tonna/év volt, átlagosan pedig 75 ezer tonna/évnek adódott.
Publisher
Magyar Hidrológiai Társaság
Reference60 articles.
1. Aota, Y., Kumagai, M., Ishikawa K. (2003). Over twenty years trend of cloride ion concentration in Lake Biva. J. Limnol. 62. pp. 42-48. https://doi.org/10.4081/jlimnol.2003.s1.42
2. Arnott, S.E., Celis-Salgado, M.P., Valleau, R.E., DeSellas, A.M., Paterson, A.M., Yan, N.D. (2020). Road salt impacts freshwater zooplankton at concentration below current water quality guidelines. Environ. Sci. Technol. 54. pp. 9398-9407. https://doi.org/10.1021/acs.est.0c02396
3. Astorg, L., Cagnon, J-C., Lazar, C.S., Derry, A.M. (2021). Effects of freshwater salinization on salt-naive planktonic eukaryote community. Limnology and Oceanography Letters. pp. 1-10. https://doi.org/10.1002/lol2.10229
4. Balogh Cs., B.Muskó I., G.-Tóth L., Purgel Sz. (2009). A vándorkagyló (Derissena polimorpha) vízszint csökkenésre és betöményedésre adott reakciója különböző laboratóriumi beállítások mellett. Hidrológiai Közlöny. 89. évfolyam 6. szám pp. 88-89.
5. Boros E., Horváth Zs., Wolfram G., Vörös L. (2014). Salinity and ionic composition of the shallow astatic soda pans in the Carpathian Basin. Annales de Limnologie-International Journal of limnology. 50. pp. 59-69. https://doi.org/10.1051/limn/2013068