Abstract
Jelen tanulmány a hazai befektetésösztönzési rendszer, és azon belül kiemelten az egyedi kormánydöntés (EKD) alapján megítélhető vissza nem térítendő készpénz támogatások átalakulását mutatja be hazánkban a rendszerváltástól napjainkig, kiemelt tekintettel a 2010 utáni időszakra. A hangsúlyt a fő területi, ágazati és szabályozási változásokra helyezzük, mivel ezeknek a szempontoknak az eddigi kutatások kevés figyelmet szenteltek jelentős szakpolitikai relevanciájuk ellenére. Kutatási kérdéseink, hogy (1) lekövette-e a hazai befektetésösztönzési rendszer a fő globális tendenciákat, (2) a kettős dualitás csökkentéséhez hatékonyan hozzájárult-e, és (3) milyen jövőbeli irányok fogalmazhatók meg a közelmúlt és a jelen folyamatai alapján. A cikkben a legrelevánsabb adatok és szakirodalmi források elemzését követően – egyes esetekben azokat kiegészítve – egy sajátos szempontrendszerbe rendezve mutatjuk be a hazai EKD rendszer átalakulásának szakaszait és az egyes szakaszok főbb jellemzőit. Kiemelt figyelmet fordítunk az elmúlt évtized folyamataira, majd összegző megállapításokat teszünk és következtetéseket vonunk le a jelen és a jövő kapcsán. A tanulmány fő újdonságtartalma a hazai befektetésösztönzési rendszer (azon belül is az EKD támogatások) komplex, folyamatalapú, sajátos szempontrendszerű és a területiséget kiemelő elemzésében és korszakolásában nevesíthető a nemrégiben nyilvánosságra hozott adatbázis (2004-2023 közötti EKD döntések) elemzése mellett. A közelmúlt globális szintű, előre nem látott kihívásai (kiemelten az egészségügyi világjárvány és a szomszédunkban kialakult fegyveres konfliktus) és azok mai napig tartó hatásai (mint például az ellátási láncok akadozása, újraépülése és az energiaválság), valamint az azok kapcsán tett kormányzati intézkedések (a versenyképességnövelő támogatások és a Gyármentő Program) még jobban erősítik a kutatás időszerűségét és szakpolitikai relevanciáját. Reményeink szerint ez a hiánypótló összefoglalás hozzájárul a vizsgált téma és időszak jobb megértéséhez, az összefüggések feltárásához, a jelenlegi és a következő generációk tudásanyagának bővítéséhez és ezáltal további értékes kutatásokhoz és hatékony szakpolitikai beavatkozásokhoz a szakterületen.