Magyarok az Egyesült Királyságban: Egy korszak vége?

Abstract

Lezárulni látszik az európai uniós csatlakozást követő migrációs korszak Magyarországon, melynek szimbólumává az Egyesült Királyságba irányuló kivándorlás vált. A 2010-es évek első felében főként magasan képzett fiatalok hagyták el hazánkat, akik gyakran hosszú távú célokkal indultak útnak, legnagyobb számban az Egyesült Királyság felé. De vajon hogyan alakult át a magyarok Európán belüli vándorlásának szerkezete és társadalmi összetétele az évtized folyamán? És milyen szerepet játszott mindebben a korszak két meghatározó eseménye: a Brexit népszavazás és a koronavírusjárvány? Ezekre a kérdésekre az adminisztratív nyilvántartásokban rögzített ki- és belépési adatok longitudinális megközelítésű vizsgálata útján keresem a válaszokat. Miközben a kivándorlás társadalmi bázisa fokozatosan kiszélesedett az évtized folyamán, egyre nagyobb tere nyílt az idősebb korcsoportok, valamint az iparban és építőiparban dolgozók időszakos és cirkuláris mobilitásának, a magyar emigráció súlypontja az Egyesült Királyság felől mindinkább Ausztria és Németország irányába helyeződött át. Bár az Egyesült Királyság népszerűsége a kivándorlók körében nagymértékben csökkent, a hazavándorló magyar állampolgárok jelentős hányada továbbra is innen érkezik. A Brexit népszavazás leginkább a hosszabb idő óta külföldön élő magyarok visszavándorlását ösztönözte, hatása tartósnak mondható. A koronavírus-járvány kitörése jóval kevésbé befolyásolta az angliai visszavándorlásokat, és az Európai Unió tagországaiból hazatérők – főként a rövid távú tartózkodást követő visszaköltözések – esetében is csupán időszakos változásokat hozott.