Abstract
A különböző fejlesztési koncepciók, jó gyakorlatok más városokból történő átvétele valószínűleg egyidős a városokkal. Az, hogy honnan, milyen szakpolitikák, milyen ösztönzők hatására kerülnek a helyi fejlesztési gyakorlatba, akár jelentősen befolyásolhatja egy település fejlődési irányát. A vonatkozó szakpolitikák gyakran nagyon eltérő társadalmi kontextusban alakultak ki, elterjedésük során eredeti jelentéstartalmuk, értékrendjük, céljaik is megváltozhatnak, illetve az átvevők sokszor csak egyes részelemeket ragadnak ki az eredeti, komplex intézkedéscsomagból. A jelenség a geográfia érdeklődési körébe csak az ezredfordulót követően került önálló koncepcióként (városfejlesztési szakpolitika-mobilitás).
A folyamat vizsgálata különféle megközelítésekből, számos elméleti keretben történhet. Ezt nagyban befolyásolja a kérdéskörrel foglalkozó kutató tudományos háttere, illetve a jelenség mely aspektusai érdeklik leginkább. A tanulmány célja, hogy bemutassa, milyen vizsgálati módszerek és tudományos koncepciók jelenthetnek támpontot a városfejlesztési szakpolitikák terjedésének és adaptálásának vizsgálata során. A városfejlesztési szakpolitikák rövid definiálása és jellegzetességeik bemutatása után négy ilyen kutatási irányzatot mutat be részletesen, kiemelve, milyen lehetőségeket kínálnak a szakpolitikák terjedésének vizsgálatára: (1) az innovációterjedési kutatásokat és a diffúziós modelleket, (2) a kommunikációs modelleket, (3) a szakpolitika-alkotási elméleteket és a szakpolitikai ciklust, és (4) a városfejlesztési szakpolitika-mobilitást.