Az (im)mobilitás dinamikái vidéki terekben - szakirodalmi kitekintés, empirikus kiegészítésekkel

Abstract

A tanulmány a mobilitás, immobilitás nemzetközi szakirodalmáról kíván (egy óhatatlanul szelektív, töredékes) áttekintést nyújtani, annak érdekében, hogy keresse a kapcsolódási pontokat a magyarországi vidéken zajló (im)mobilitási folyamatok értelmezése, valamint az új mobilitási paradigma képviselői és az immobilitás kutatói által kínált fogalmi és szemléleti keret között. Az új mobilitási paradigma talán legfontosabb vonása a mobilitás holisztikus megértésének igénye, valamint mobilitás és immobilitás relacionális szemlélete, ami átfordítható empirikus kérdésekké és projektekké a vidékkutatásokban. A magyarországi hátrányos helyzetű vidéki terekben is egyszerre vannak jelen a mobilitás különböző formái, s az emberek életében is egymást feltételezi mobilitás és immobilitás, és e sokszínű folyamatok együttesen formálják, alakítják át a vidék arculatát, a lokális társadalmakat. Az emberek között egyenlőtlenül oszlanak meg mobilitás és immobilitás esélyei és lehetőségei, s ez az egyenlőtlenség szorosan összefügg az (im)mobilitást szabályozó, ellenőrző és korlátozó rezsimek működésével. Tim Cresswell szerint a mobilitás egyidejűleg foglalja magába a fizikai mozgást, a mozgás reprezentációit és gyakorlatait, amelyek együttesen hozzák létre a mobilitás különböző korokban és terekben uralkodó együttállásait, amelyek maguk után vonják a mobilitás politikáit is, amelyek egyben az immobilitás politikái is. Részint a mobilitási fordulatra, a mobilitással szembeni elfogultságra adott reakció ként, részint a migrációkutatás régi adósságát törlesztve fordult a kutatói figyelem az immobilitás felé, különös hangsúllyal a vidéki terekre, amelyet a migráció/mobilitás kutatói gyakran az elmaradottsággal, mozdulatlansággal azonosítanak. A tanulmány Jørgen Carling, Hein de Haas és Kerilyn Schewel aspiráció és képesség modellje alapján mutatja be az (önkéntes, kényszerű, elfogadó) immobilitás (ideál)típusait, és Schewel nyomán az immobilitást tápláló, fenntartó tényezőket is. Az (im)mobilitáshoz kapcsolódó reprezentációk, jelentések, értelmezések különböző perspektívákból igen eltérőek lehetnek, s ezért alapvető kutatói feladat annak feltárása, hogy az (im)mobilitás milyen jelentéseket hordoz az érintettek számára, s ezek miként függenek össze az életkor, társadalmi nem, osztályhelyzet, etnikai, nemzeti, vallási hovatartozás, egészségi állapot mentén tapasztalható egyenlőtlenségekkel.