A Maps of meaning hatása a kulturális földrajzra

Abstract

A kulturális földrajz a magyar földrajztudomány egyik legelhanyagoltabb területe. Az érdeklődés teljes hiányáról nem beszélhetünk, ugyanakkor a témával foglalkozó hazai tanulmányok nem visznek közelebb a kortárs kulturális földrajz nemzetközi trendjeihez, melyek annak tudománytörténetében gyökereznek. A Carl Ortwin Sauer nevével fémjelzett ún. Berkeley-iskola tevékenysége a 20. század derekára az amerikai társadalomföldrajz vezető irányzatává emelte a kulturális földrajzot. A második világháború utáni tudományos súlyponteltolódások azonban marginalizálták az irányzatot, amely a későbbi évtizedek során eltávolodott a tudományterület fősodrától. A hetvenes évek végétől a brit kulturális tanulmányok által inspirálva több fiatal társadalom- földrajzos is elégedetlenségét fejezte ki a kulturális földrajz akkori felfogásával szemben, elsősorban annak elméleti hiányosságait kritizálva. Ezen a tudományos színtéren íródott az új irányzat első nagy, összefoglaló jellegű munkája, Peter Jackson Maps of meaning című könyve (A jelentés térképei, 1989), amely ma is a kulturális földrajz egyik alapművének számít. A tanulmányban bemutatom a mű keletkezésének körülményeit, különös tekintettel elkészítésének szokatlan módjára, majd vázolom az általa képviselt irányzat jelentőségét a korabeli tudományos világban. A mű narratív struktúrájának elemzésével feltárom népszerűségének okait, végül huszonhét év távlatából megvizsgálom a kulturális földrajzra kifejtett hatását.