Abstract
A lap egykori alapító főszerkesztője azt vizsgálja, hová jutott az információs társadalom narratíva az indulás (2001) óta eltelt húsz év alatt. Úgy véli, hogy azokra az alapkérdésekre, amelyeket egykor az információs társadalom elméleti irodalma tett fel, ma a társadalmi makroevolúcióval és a civilizációs kihívásokkal foglalkozó elemzések válaszolnak. A jövőt fürkészve pedig nem a posztinformációs társadalom körvonalainak keresése zajlik, hanem a posztbürokratikus kontrollstruktúra lehetségességéé. Az információ-és tudásgazdaság mellé felzárkózik a humángazdaság, az információtechnológia és a humán technológia, az új kulcsszavak pedig a digitális transzformáció köré rendeződnek, élükön a mesterséges intelligenciával és az adatkultúrával. A japán Society 5.0 koncepciót, amely a technológiai apparátust eszköznek tekinti ahhoz, hogy elvezessen egy haladottabb, humánusabb, emberléptékűbb társadalmi állapot megteremtéséhez, a pragmatista Ipar 4.0.-ával veti össze. Befejezésül
az információs társadalom elméletének közelmúltban elhunyt három testőrére (Tadao Umesao, Daniel Bell és Alvin Toffler) emlékezve gondolataik
érvényességét és tartósságát fürkészi, hogy befejezésként Andrew Targowski
egyre terebélyesebb életművére hívja fel a figyelmet.