A problémás videojáték-használat újabb elméleti és gyakorlati megközelítései

Abstract

Napjainkban a videojátékokkal való időtöltés az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység a fiatalok körében. Ennek elterjedésével párhuzamosan nőtt a tudományos érdeklődés a játékok káros hatásai, illetve azok problémás használata iránt, mely jelenség a köznyelvben csak “játékfüggőségként” ismert. A kutatások rámutattak arra, hogy a játékosok kis része jelentős pszichológiai ártalmaktól szenved számos életterületen (például családi, társas, munkahelyi/tanulmányi). Tanulmányunk célja áttekintést nyújtani a problémás játékhasználat újabb elméleti megközelítéseiről, diagnosztikai kritériumairól és méréséről. A definíciót és a kritériumokat övező tudományos viták mellett bemutatjuk a kezelési eljárásokat és programokat, valamint felvázoljuk a jövőbeli kutatási irányzatok lehetőségeit is. --- Problematic video gaming: Novel approaches in theory and practice These days spending time playing video games is one of the most popular leisure-time activities among young people. With the growth of interest in video games research has begun to focus on the negative effects of usage in addition to problematic use, which is commonly known as "game addiction". Research has pointed out that a small number of gamers suffer from severe functional and psychological harm in several aspects of their lives (for instance, family, social, work/study). The aim of our study is to provide an overview of the novel theoretical approaches, diagnostic criteria and assessment of problematic gaming. Besides describing the scientific debates concerning the definition and criteria, we present the treatment methods and programs, and draw a picture of the possibilities for future directions in research. Keywords: problematic gaming, gaming disorder, addiction, Internet Gaming Disorder (IGD), interactive media