Az Európai Unió közpolitikai hatásának percepciói : A magyarok tudása és preferenciái az EU befolyásáról

Abstract

E tanulmány a magyar társadalom tudását és preferenciáit térképezi fel az Európai Unió közpolitikai hatásáról. A kutatás keresztmetszeti kérdőíves adatok leíró és regressziós elemzésére épül. Az általános EU-s ismeretekre, illetve az uniós és a tagállami hatáskörökre vonatkozó tudás terén is megállapítható, hogy a megkérdezettek bő harmada tekinthető tájékozottnak. A magyarok többsége nem rendelkezik tehát megfelelő tudással arról, hogy valójában milyen területeken van befolyása az Európai Uniónak a hazai folyamatokra. A kormánypárti választóknak szignifi kánsan alacsonyabb az általános EU-s tudásszintje, mint az ellenzéki szavazóknak, de a szakpolitikai tudásszint terén fordított a helyzet. Ennek oka, hogy a fi deszes választók kevesebb szakterületről gondolják, hogy tagállami irányítás alatt áll, mint az ellenzéki szimpatizánsok, és ez az érzet közelebb áll az EU és a tagállamok közötti valós hatáskörmegosztáshoz. Eredményeink megerősítik, hogy a kormánypártiság és a jobboldali öndefi níció negatív hatással van az integráció további mélyítéséről alkotott véleményekre. Fontos továbbá, hogy azon szakterületeken, amelyeken Magyarország uniós csatlakozása óta tényszerűen a legnagyobb arányban vannak jelen az európai eredetű jogszabályok, az EU befolyásának támogatottsága is magasabb. Tanulmányunk rámutat arra is, hogy az integráció további mélyítésének komoly korlátai lehetnek a magyar társadalomban, és erős bázisa van a nemzeti szuverenitás politikájának. Az általunk vizsgált 19 közpolitikai területből 8 olyan terület van, ahol a magyarok abszolút többsége szuverenista állásponton van, míg 9 szakpolitika esetén az integrációpártiak vannak abszolút többségben, a bevándorlás és az egészségügy kérdésében pedig egyik oldalnak sincs többsége. Emellett kiemelendő, hogy az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe csak a magyar társadalom igen kis része utalna döntéseket: az Európai Egyesült Államok támogatói minden közpolitikai területen 10%-nál kevesebben vannak. A hatásköri kérdésekben tapasztalható megosztottság azt jelzi előre, hogy az EU jövőjével kapcsolatos viták is polarizálhatják a jövőben a magyar közvéleményt.