Onkodiabetológia III.

Abstract

A rosszindulatú daganatok és a diabetes mellitus epidemiológiai mutatói hasonlóan változnak, vagyis a világban a rák- és a cukorbetegek száma egyaránt dinamikusan növekszik. A közös metabolikus és molekuláris háttérrel is magyarázhatóan mind gyakrabban fordul elő, hogy a két kórállapot egyazon betegen szinkrón vagy metakrón módon manifesztálódik. Ebből adódóan egyre több esetben szükséges egyidejű kezelésük. Mindez egy új tudomány, az onkodiabetológia alapjait is megveti, melynek egyik fontos célja lehet az antineoplasztikus és antidiabetikus terápiák kombinációinak optimalizálása. A tumorellenes készítmények tekintetében figyelembe kell venni a komplex anyagcserét befolyásoló mellékhatásaikat, különösen az inzulinrezisztenciát fokozó és az inzulinszekréciót csökkentő diabetogén effektusaikat. Az antidiabetikumok vonatkozásában pedig mérlegelni szükséges a tumorprevencióban betöltött általános szerepüket, valamint a kemoterápiák toxicitását mérséklő és a daganatok kemorezisztenciáját áttörő hatásaikat. Jelen közleményünkben megvizsgáljuk az antineoplasztikus ágensek effektivitásának és a szervezet glükometabolikus állapotának összefüggéseit, a diabeteses rákbetegek onkoterápiájának sajátosságait, valamint áttekintjük a diabetogén hatás szempontjából legnagyobb súlyú citosztatikus szereket. Ismertetjük a másodlagos diabetes főbb tulajdonságait és altípusait, illetve részletesen tárgyaljuk a daganatok és a daganatellenes kezelések által kiváltott hyperglykaemia és cukorbetegség, különösen a pancreatogen diabetes specifikus jellemzőit. Végül az onkodiabetológiának a daganatos betegek ellátásában betöltött helyét és szerepét igyekszünk meghatározni. Kutatásaink során részletesen felmértük az onkológiai gyakorlatban jelenleg használt klasszikus citosztatikumok, molekulárisan célzott terápiák, valamint a különböző endokrin manipulációk glükometabolikus hatásait. Ehhez közel 300 gyógyszer törzskönyvi leírását és irodalmi hátterét tekintettük át. Megállapítottuk, hogy minden harmadik daganatellenes hatóanyag kedvezőtlenül befolyásolhatja a szénhidrátháztartást. Tapasztalatainkról részletesebben további közleményeinkben számolunk be. Orv Hetil. 2022; 163(41): 1614–1628.