Az influenza mint kardiológiai rizikótényező és a vakcináció szerepe a kockázat csökkentésében

Abstract

A koszorúér-betegség, a szívritmuszavarok, valamint a szívelégtelenség különböző formái a társadalom jelentős részét érintik, a halálozási statisztikák első helyén szereplő kóroki tényezők. Bár a jelenleg zajló SARS-CoV-2-pandémia kapcsán a közgondolkodásban nagymértékben háttérbe szorult, továbbra is komoly epidemiológiai jelentőségű az influenzafertőzés is, mely az évről évre visszaköszönő járványok során jelentős morbiditással és mortalitással jár elsősorban az idős, társbetegségekkel rendelkező betegek körében. Erre vonatkozóan számos kutatási eredmény látott napvilágot, melyekben felhívják a figyelmet a jelentős néptömeget érintő szívbetegségek és az influenza együttes fennállásából fakadó szinergista egészségkárosító és mortalitásnövelő hatásra, továbbá az influenza elleni vakcináció mint prevenciós stratégia jelentőségére. Különösen aktuálissá teszi ezt a kérdést a SARS-CoV-2-világjárvány, mely vírus szintén az idősebb, illetve a sok társbetegséggel rendelkező betegekre van súlyos, nemritkán végzetes hatással, de egy influenza által legyengített fiatalabb szervezet is könnyebben eshet áldozatául egy esetleges koronavírus-fertőzésnek. Ennek megfelelően a nemzetközi ajánlásokban egyértelműen javasolt sok más, magasabb rizikójú betegcsoporton túl a szívbetegek influenza elleni oltása. Ennek, valamint az elérhető térítésmentes vakcináknak dacára az átoltottság mind nemzetközi, mind hazai szinten igen alacsony. A szerzők a jelen összefoglaló közleményben felhívják a figyelmet az influenza és a szívbetegségek kapcsolatára, valamint az influenza elleni vakcináció szerepére a kardiológiai eredetű morbiditás és mortalitás csökkentésében. Orv Hetil. 2022; 163(40): 1585–1596.